19. fejezet.

Az április elején lévő koncerteken Londonban maradtam Harryvel muszáj volt hazajönnöm, mert a gimi utolsó éve miatt pár vizsgával is számolnom kellett. Szerencsére túl vagyok mindegyiken és nagyon is jól sikerültek. Míg Harry turnézott én tudtam végre egy kis időt a bátyámmal is tölteni, de mivel nagyon hiányzott, így Drewal együtt Manchesterbe repültünk, ahol a srácok 3 napot turnéztak a hónap vége felé. Miután letudták a kötelező köröket Harry New Yorkba jött velem. Jó volt előre is tudni, hogy egy egész hetet velem lesz.

Április 21. késő este - Now York

-Már hiányzott ez a város. Komolyan szeretek itt lenni. -mondta Harry lelkesedéssel a hangjában.
-Örülök, hogy örülsz, de annak jobban örülök, hogy most 1 egész héten át együtt lehetünk. De biztos te is fáradt vagy, hosszú volt az út. Gyere menjünk haza és dőljünk be az ágyba. -ajánlottam és nem kellett sokáig neki könyörögni, nagyon is tetszett neki az ötlet, ami az almás részét illette.

Április 22. 

-Jó reggelt. -mosolyogtam rá mikor láttam, hogy fél szemmel engem les.
-Neked is jó reggelt. -köszönt reggeli mély, rekedtes hanggal. -Mit szólnál egy reggeli szeretkezéshez? -könyökölt fel, amolyan csibész mosollyal mellettem.
-Talán lehet róla szó. -húztam, de persze tudtam, hogy tudja, hogy csak szivatni akarom.

***

-Drew, csinálsz rólunk egy képet? -fordult Harry a bátyámhoz.

-Nem kellene, ma ronda vagyok.

-Nem vagy ronda, nekem gyönyörű vagy és szeretnék veled egy képet. -erőltette Harry és persze, hogy megadtam magam. Beálltam Harry mellé, hogy minél hamarabb túl legyek a pózolós részén, de nem bírtam nevetés nélkül mikor felkapott.

-Talán mégis jó ötlet volt ez a kép csinálás. -néztem vissza Harry telefonján a képet. A délutánunk alatt elég sokan felismerték, de mindig kedvesen írt alá és csinált mindenkivel képet.

-Nekem van egy kis dolgom Nickyvel. Megvársz otthon, este meg elmehetnénk valamerre.

-Persze, akkor én haza megyek, de siess. -kötötte a lelkemre.

Nickyvel időben találkoztam a megbeszélt helyen. Most jött haza Németországból és egy kis idő együtt akartunk tölteni.

-Beszaladok a bankba, megvársz?

-Persze, siess. -sürgetett, mivel még egy kávézást is beakartunk iktatni  a közös esténkbe. 

Épp egy kis pénz vettem le a kártyámról mikor maszkos alakok jöttek be a banka. Mindenki nagyon megijedt és sikítozni kezdtek az emberek. Próbáltam minél inkább eltűnni a szemük elől, az emberek közt próbáltam kiszökni a bankból de nem volt szerencsém.

-Ne siess kislány' -kapott el a hajamnál fogva. Erőszakos volt és bűzlött a piától. Nagyon féltem, de próbáltam nyugton maradni. Szívem szerint kirohantam volna a világból, de mivel lefogott, így nem nagyon sikerült ezt összehoznom.

Nagyon megijedtem mikor megcsörrent a telefonom. Fogalmam sincs ki lehetett az, de már alkalmam sem volt megnézni. A rablók nyilván azt hitték, hogy segítséget kértem és az egyik gondolkodás nélkül egy golyót eresztett a mellkasomra. Még hallottam egy mások dörrenést is felém irányulni, de érezni már nem éreztem semmit.