20. fejezet

*Harry szemszöge*

Idegesen lépkedtem a kórház folyosóin, mert tudtam, hogy az én hibám, hogy ezt történt. Minek hagytam őt magára? Akkora egy hülye vagyok!

-Nővér! -Tud már mondani valamit? -támadtam le az sápadt lányt mikor kijött a műtőből.
-Egyenlőre semmi bíztatót. Ez egyik golyó eltörte 2 bordáját, a másik pedig a tüdejébe fúródott, ami bevérzést eredményezett. Sajnos sok idő volt, mire átadták őt a mentőknek és ez elég nagy baj. Egyenlőre még eltávolítottuk a tüdejéből a vért. Reméljük nem lesz egyéb gond a műtét során. -közölte tárgyilagosan.
-De még mennyi idő?
-Úgy 10-15 perc és végeznek a műtéttel.
-Köszönöm. -mosolyogtam rá, de biztos voltam benne, hogy észrevehetően erőltetett volt.Közben a többiek is feljöttek a váróból, akik épp annyira voltak idegesek, mint én.

-Harry ülj már le. Csak másokat stresszelsz. -szólt rám Drew, de megráztam a fejem, hogy nem fog menni.

Az a 15 perc várakozás legalább 15 órának tűnt, amit kint töltöttünk. mindannyian egyszerre álltunk fel, mikor kijött a főorvos.
-A műtét sikeres volt. Sikerült stabilizálnunk az állapotát, de egyenlőre altatásban tartjuk, körülbelül egy napot. Szüksége van a szerevezetének regenerálódásra, de tudniuk kell, hogy a tüdőben lévő bevérzés, akár a halálát is okozhatta volna. -egy percre belegondoltam, hogy mi lenne, ha Can nem élte volna túl a lövéseket, de gyorsan elhessegettem ezt a képet.

A többiek hazamentek, de én és Drew a kórházban maradtunk. Nem szabadott volna, de manapság pénzzel már mindent el lehet intézni, ugyebár. Can apukája még hozott be nekünk tiszta ruhát és végül ő is maradni akart, de rávettük, hogy menjen haza Can anyukájához, hogy ne legyen most egyedül. Egész éjjel egyikünk sem aludt semmit. Fáradtak voltunk, de akkor sem bírtunk volna aludni.

-Mr Styles, Mr. Parker. -szólt az orvos. -Most ébresztettük fel. Egy valaki bemehet hozzá.
-Majd csak Harry. -mondta egyből Drew. -Tudtam, hogy ő is nagyon szerette volna látni, ezért is jelentett sokat, hogy azt mondta menjek be nyugodtan én.

-Candice , kicsim, tudod ki vagyok? -ültem le mellé lassan az ágyához. Szótlanul bólogatott. Nagyon rossz volt így látni. A kezeim közé fogtam az ő apró kezét, meredten bámult a közünk fellépő kapcsolatra.
-Mi történt? -kérdezte halkan.
-Tegnap mikor bementél a banka lelőttek és meg kellett műteni, de most már minden rendben van. -simogattam meg az arcát. Mikor hirtelen próbált felülni kicsit felsikított a fájdalomtól. Tudom, hogy rosszabb volt, mint amennyire kimutatta.
-Ne maradj fekve. -pattantam fel hirtelen, hogy visszafektessem. -Eltört a bordád. Biztos az fáj ennyire.
-Harry? -fordult felém könnyes szemmel.
-Igen?
-Látszódni fog? Mármint a lövés nyoma?
-Nem tudom, de lehet, hogy igen. Nem akarlak becsapni. -amint befejeztem halkan sírni kezdett.
-Na, ne sírj, nincs semmi baj. Most már csak jobb lesz. -nyugtattam.
-De ha neked nem fog tetszeni? Ne hagyj majd el miatta. -szorította meg kicsit a kezem.
-Ne mondj ilyen butaságot. Semmiért sem hagynálak el. -puszilgattam meg a kézfejét és a tenyerébe is belecsókoltam. -Tudod, hogy nagyon szeretlek. -mosolyogtam rá kedvesen, hogy jobb kedvre derítsem.

-Mr. Styles. Most már kérem hagyja pihenni Miss Parkert. -jött be az orvos. Can nem akarta, hogy elmenjek, de megígértem neki, hogy itt leszek kint végig és, amint az orvos beenged bejövök. Csak így engedte el a kezem.

19. fejezet.

Az április elején lévő koncerteken Londonban maradtam Harryvel muszáj volt hazajönnöm, mert a gimi utolsó éve miatt pár vizsgával is számolnom kellett. Szerencsére túl vagyok mindegyiken és nagyon is jól sikerültek. Míg Harry turnézott én tudtam végre egy kis időt a bátyámmal is tölteni, de mivel nagyon hiányzott, így Drewal együtt Manchesterbe repültünk, ahol a srácok 3 napot turnéztak a hónap vége felé. Miután letudták a kötelező köröket Harry New Yorkba jött velem. Jó volt előre is tudni, hogy egy egész hetet velem lesz.

Április 21. késő este - Now York

-Már hiányzott ez a város. Komolyan szeretek itt lenni. -mondta Harry lelkesedéssel a hangjában.
-Örülök, hogy örülsz, de annak jobban örülök, hogy most 1 egész héten át együtt lehetünk. De biztos te is fáradt vagy, hosszú volt az út. Gyere menjünk haza és dőljünk be az ágyba. -ajánlottam és nem kellett sokáig neki könyörögni, nagyon is tetszett neki az ötlet, ami az almás részét illette.

Április 22. 

-Jó reggelt. -mosolyogtam rá mikor láttam, hogy fél szemmel engem les.
-Neked is jó reggelt. -köszönt reggeli mély, rekedtes hanggal. -Mit szólnál egy reggeli szeretkezéshez? -könyökölt fel, amolyan csibész mosollyal mellettem.
-Talán lehet róla szó. -húztam, de persze tudtam, hogy tudja, hogy csak szivatni akarom.

***

-Drew, csinálsz rólunk egy képet? -fordult Harry a bátyámhoz.

-Nem kellene, ma ronda vagyok.

-Nem vagy ronda, nekem gyönyörű vagy és szeretnék veled egy képet. -erőltette Harry és persze, hogy megadtam magam. Beálltam Harry mellé, hogy minél hamarabb túl legyek a pózolós részén, de nem bírtam nevetés nélkül mikor felkapott.

-Talán mégis jó ötlet volt ez a kép csinálás. -néztem vissza Harry telefonján a képet. A délutánunk alatt elég sokan felismerték, de mindig kedvesen írt alá és csinált mindenkivel képet.

-Nekem van egy kis dolgom Nickyvel. Megvársz otthon, este meg elmehetnénk valamerre.

-Persze, akkor én haza megyek, de siess. -kötötte a lelkemre.

Nickyvel időben találkoztam a megbeszélt helyen. Most jött haza Németországból és egy kis idő együtt akartunk tölteni.

-Beszaladok a bankba, megvársz?

-Persze, siess. -sürgetett, mivel még egy kávézást is beakartunk iktatni  a közös esténkbe. 

Épp egy kis pénz vettem le a kártyámról mikor maszkos alakok jöttek be a banka. Mindenki nagyon megijedt és sikítozni kezdtek az emberek. Próbáltam minél inkább eltűnni a szemük elől, az emberek közt próbáltam kiszökni a bankból de nem volt szerencsém.

-Ne siess kislány' -kapott el a hajamnál fogva. Erőszakos volt és bűzlött a piától. Nagyon féltem, de próbáltam nyugton maradni. Szívem szerint kirohantam volna a világból, de mivel lefogott, így nem nagyon sikerült ezt összehoznom.

Nagyon megijedtem mikor megcsörrent a telefonom. Fogalmam sincs ki lehetett az, de már alkalmam sem volt megnézni. A rablók nyilván azt hitték, hogy segítséget kértem és az egyik gondolkodás nélkül egy golyót eresztett a mellkasomra. Még hallottam egy mások dörrenést is felém irányulni, de érezni már nem éreztem semmit.

18. fejezet

Megjöttünk! (1 hónappal később)

2013. 03.30 - Holmes Chapel

-Srácok végre itt vagytok. -ölelt meg minket egyszerre Gemma , akit egyből Anne követett. -Na meséljetek, hogy éreztétek magatokat?
-Anya, mindjárt elmeséljük, csak hagy üljünk le. -Anne annyit hagyott, hogy ledobjuk magunkat a kanapéra, de egyből faggatni kezdett minket.
-Ajj Anne nagyon jó volt. Éjszakánként már esett az eső, emiatt kicsit sajnálom, hogy áttettük az utat március végére, de amúgy nagyon jó volt.
-Képzeld anya, bunji jumpingoztunk egy tó felett és voltunk állatkertben is és etettünk kis tigriseket, meg voltunk akváriumban és ott meg etettünk cápákat. -hadarta el Harry.
-Csináltunk egy csomó képet, majd este megnézzük őket. -mondtam egyből a lányoknak, akik boldogan bólogattak.

-És meddig maradsz drágám? -kérdezte Anne mikor a konyhába sereglettünk ebédelni.
-6.-én reggel megyek haza, addig arra gondoltam, hogy itt lennék 2.-ig és 3.-án este mennék Harryhez Londonba és csak onnan haza.
-Aww, de jó itt maradsz velünk. -ölelt meg Gemma. -Majd jól kibeszéljük a pasikat. nekem is lesz mit mesélnem.
-Csak óvatosan nővérkén. -vágta rá egyből Harry. -Amúgy meg a fiú ügyeidet én is tudni akarom. Nem árt, ha tudom, hogy kinek kell beverni a képét, ha megbánt. -folytatta.
-Nos, Liamnek hívják. -kezdett bele Gemma.
-De nem Payne, ugye? -kérdezte Harry kikerekedett szemekkel.
-Dehogy.
-Néztem is volna nagyot. -nevettem.
-Hány éves? -kérdezte Harry.
-25 és nagyon helyes és igazi úriember. Sajnálom Harry te nem, de mivel te maradsz Can így te megismerheted.
-Majd számolj be. -súgta nekem oda Harry, mire Gemma és én hasonlóan szúrós nézést küldtük felé.
-Jó na, ti az én csajaim vagytok... -ölelt át mindhármunkat. -... senki nem bánthat titeket.
-Édes vagy. -fogtam a kezeim közé az arcát és nyomtam egy puszit a szájára.

-Srácok, most irigyellek titeket. -kezdett bele Anne mikor leültünk enni. -Olyan jó barnák vagytok.
-Legközelebb együtt utazunk, oké anya? -kezdte megint Harry. -Elviszlek titeket valami szép helyre, ahol csak annyi dolgotok lesz, hogy egymás után rendeljétek a finom italokat. -Anne köszönetképpen megsimogatta Harry arcát és neki is láttunk az ebédnek.

-Mi fáradtak vagyunk, alszunk egyet. -állt fel Harry az asztaltól. Én is feltápászkodtam, elköszöntem a többiektől és Harry után mentem.
-Olyan fáradt vagyok, hogy tuti holnap délig alszok. -mondta mikor a fürdőbe igyekezett lezuhanyozni. Olyan 10 perc alatt végzett is és egy boxertben esett be az ágyba. Én is gyorsan elmentem utána, felvettem egy boxerét, egy pólóját és egyből befeküdtem mellé. -Álmodj szépeket. -mosolygott rám.
-Köszönöm és te is. -mondtam viszont. Szorosan ölelt magához és mindkettőnknek csak pár percbe telt elaludni.

2013.03.31. -este

-Mindent elcsomagoltál? -kérdeztem miközben Harry bőröndjét zipzároztam be.

-Igen, mehetünk vacsizni, aztán indulok is. Szeretnék hajnalra Londonban lenni, hogy még tudjak előtte pihenni. -lementünk Annékhez, közben Robin is megjött.

-Sziszatok fiatalok. Milyen volt Thaiföld? -köszöntött minket egyenként.

-Nagyon jó. Nagyon jól éreztünk magunkat. Majd Can megmutatja a képeket. -mondta Harry kedvesen.

-Uhh anya féle pizza, nyami. -esett be Gemma is az ajtón.

-Anne ez nagyon finom volt, holnap főzhetnénk együtt. -ajánlottam fel. 

-Holnap 4-en főzünk. vacsira jön Liam. -vágott közbe Gemma.
-Szívesen hallgatnálak titeket, de mennem kell. -mondta Harry közben felvette a sapkáját és a kabátját.
-Kikísérlek. -ajánlottam fel. A lányok és Robin elköszöntek tőle én pedig segítettem neki kipakolni a kocsijába.

-Holnap után este a koncert után már a backstageben foglak várni. -öleltem meg.
-De az olyan messze van. Pakolj inkább össze és gyere velem.
-Megígértem nekik, hogy itt maradok és örülnek. Kibírod. -pöcköltem meg picit az orrát.
-Jól van na. -adta meg magát. Szorosan magához ölelt és megcsókolt. Pár percek óta búcsúzkodtunk mikor Harry pattant egyet. -na megyek, mert a végén elrabollak magammal.
-Szeretlek. -mondtam mosolyogva és megcsókoltam.
-Én is nagyon. -mondta ő is mikor elváltak az ajkaink.

Néztem ahogy beszállt az autóba, még integet egyet. Én is utána integettem és addig nem mentem vissza a házba amíg el nem tűnt az autó az utcából.

-Csajos filmnézés és popcorn? -ajánlott esti programot Gemma.
-Oké legyen. -adtam meg magam. -Anne gyere, filmezünk. -szóltam be neki a konyhába.
-Mit nézünk? -kérdezte. -Bajos csajok. -mondtuk egyszerre Gemmával.

2013.04.01.

Reggel egymáson feküdve keltünk a nappaliban. Kb a 3. film után mindannyiunk bealudt.

-Lányok keljetek. Bolondok napja van. Muszáj Harryt megviccelnem valamivel. -ráztam fel őket.
-Szívem, ezt nem lehetett volna mondani mikor már felkeltünk? -kérdezte Anne álmosan.
-Nem, mert muszáj volt közölnöm, bocsi. -nevettem. -De kárpótlásként csináltam reggelit.
-Ne halljam azt az átverést. -kezdte Gemma.

Közérdekű :)

ha olvasod ezen blogok valamelyikét: http://suddenly01.blogspot.hu/ http://likeafairytale01.blogspot.hu/ http://harrystyles01.blogspot.hu/
akkor csatlakozz ide: https://www.facebook.com/groups/464254956983710/

17. fejezet

Egy kis idő együtt

Február 21. -22.

Mikor reggel felkeltünk Harry a tudtomra adta, hogy, hogy is szeretné kezdeni a reggelt. 

-Nagyon .. Hiányoztál. -mondta a szavak között kis puszikkal, akimet a nyakamon hagyott. Nem sokáig tétlenkedett az biztos, nem mintha bántam volna.

-A reggeli szexet sosem fogom megunni. -mondta miközben rám mosolygott. -Meg az estit sem és azt sem, ami a nap többi részére esik.

-Ennek örülök viszont keljünk, mert neked próbára kell menned. 

-Tudom. Amúgy félretetettem a belépőket Hollynak és Brandyéknek.

-Uhh, köszönöm, drága vagy. 

-Semmiség, jó lesz őket látni. Múltkor is elvoltam velük.

-Igen emlékszem. Azt a bowlingozást szerintem soha nem fogom elfelejteni. Tényleg vicces volt. -miután jót mulattam Harryn, visszagondolva a bowlingos élményekre én is összeszedtem magam. -Can, gyere, elkésünk és Paul meg fog ölni.

-Egy perc és kész vagyok. -alig, hogy kimondtam már Harry előtt is álltam.

-Hmm, gyönyörű vagy. -mondta édesen mire én szokás szerint elpirultam. -Főleg mikor elpirulsz.

-Nem már Harry. Ne mond ki.

-Akkor is az vagy. Na, de gyere, vár a kocsi.

*Harry szemszöge*

-Kivel beszélsz? -kérdezte Can kíváncsian.

-Egy perc és mondom, csak ezt még leírom. -nem akartam elrontani meglepetést. El is küldtem neki az smst. Mikor meglátta, hogy neki írtam, kérdően nézett rám. -Olvasd el. -bíztattam és míg ő elolvasta én is átnéztem, közben a reakcióját figyeltem.

-Aww, Kicsim, ezért imádlak. -ölelt át.

-Azért nem ilyen szépeket írok?

-Azért is. Mindenért.

-Remélem , hogy a reggeli akció is az egyik ok.

-Ebben biztos lehetsz.

Gyorsan eltelt a nap. Can megnézte a próbát és Zaynnel is töltött egy kis időt. Másnap korán keltem, nem nagyon tudtam aludni. Hagytam Cant aludni, de 9 körül ő is felkelt. 

-Várod az esti koncertet? -kérdeztem mikor magához tért.

-Naná. Majd a többiekkel végigtombolom.

-Szuper, de lassan készüljünk, mert indulnunk kell. 

-Oké, de még kilakkozom a körmöm. Adj még pluszba 10 percet.

-Majd én. -mondtam egyből.

-Oké. -mondta nevetve. Elővett egy rózsaszínes árnyalatú körömlakkott és a kezembe nyomta.

-Szép lesz, ígérem. 

-Remélem is, mert annyiszor csinálod meg, ahányszor kell, hogy szép legyen. -belekezdtem a nagy munkába. Can végig rajtam nevetett, ahogy koncentrálok. 

De végül elsőre sikerült és nem is akárhogy.

-Profi vagy, Kicsim.- dícsért meg.

-Mondtam, hogy jó lesz látod. -kaptam egy jutalom puszit és miután megszáradt a körme el is indult, hogy felöltözzön. Néztem, ahogy gyorsan kisminkeli magát és megcsinálja a haját.

Ma az én kocsimmal mentünk az arénába. Can türelmesen várt, míg adtam pár aláírást és csináltam pár képet a rajongókkal. Időközben Holly és Brandy is megjött a srácokkal. Gyors hangbeállás után készültünk az estére, ami hamar el is jött. 

A turné első koncertjét magunk mögött tudhatjuk. Bevallom nagyon jól sikerült, telt ház volt, aminek mindenki nagyon örült. 

Can szerencsére másnap maradt még velem egy kicsit. Megnézte a délutáni és az esti koncertet. Az estét még velem töltötte, de másnap reggel indult vissza New Yorkba.

16. fejezet

Ez is itt van?

Olyan jó volt, hogy Harry tudott még egy napot maradni, de sajnos nagyon rövidnek tűnt. Ami a legrosszabb, hogy tudom, hogy 1 hétig megint nem látom. Egy jó volt abban, hogy nem Harryvel töltöm az időt. Tudtam találkozni a barátnőimmel.

Szinte minden nap Vickyvel, Lunával és Nickyvel voltam. Képzelhetitek milyen, ha négy szerelmes csajt összeszabadítanak. Egyszóval Drew néha megkattant tőlünk, de próbálta álcázni valahogy a dolgot. Persze a lányok barátjai,  Jack és Tony sem voltak ezzel másképp, de aranyosak, hogy tűrik a szeszélyeinket.

Szerencsére Sophieval is tudtunk találkozni, aki éppen megint Kínából jött haza.

Telefonom tartottam a kapcsolatot Hollyval és a bowlingos barátainkkal, Brandyvel, Tommal és Deannel. Megbeszéltük, hogy elnéznek a srácok egyik londoni koncertjére és így legalább találkozni is tudunk.

1 héttel később... Február. 20.

Magam mögött hagyva New Yorkot felpattantam az első gépre, ami meg sem állt Londonig. Harryt már egy hete nem láttam és nem nagyon kárpótolt a sok telefon, az nem olyan mintha velem lenne, de tudtam, hogy muszáj kicsit dolgoznia is. Kezdődik a turnéjuk és muszáj volt rá próbálniuk, plusz ma lesz a Brit Awadrs, ami miatt hamarabb jöttem. A sok óra perülés után, izgatottam szálltam ki a gépből, alig vártam, hogy újra átölelhessem. A bőröndjeimmel együtt taxiba szálltam és meg sem álltam az O2 arénáig. 

Küldtem Harrynek egy sms-t, hogy 2 perc és ott vagyok. Mikor odaértem, már a bejáratnál várt a sok kis sikítozó csajjal mit sem törődve.

-Ajj, de jó hogy itt vagy. -kapott fel a földről egy pillanatra majd megcsókolt. -Csini vagy.-dícsért meg. Igaz is volt, mert imádtam a ruhát, ami rajtam volt. Nemrég szereztem be őket.

Hallottam egy pár "aww-t" a tömegből, de hallhatóan volt, akinek nem tetszett. Bementünk az egyik öltözőbe, ahol letudtam zuhanyozni. Kaptam szép sminket és a hajamat is megcsinálták. Nem tudtam minek nekem ilyen felhajtás, de Harry ragaszkodott hozzá. Közben Anne és Gemma is megjött. Annyira örültem nekik, mert már nagyon hiányoztak.

Végre Harrynek is volt 5 perce, hogy beszélgessünk. Épp próbáról jöttek vissza, mert este fellépnek a díjátadón.
-Hogy ment?
-Egész jól, de most, hogy már itt vagy, meg anyuék is, így már tökéletes lesz. 5 perc és még egyszer elénekeljük a dalt, megnézed?
-Naná, hogy megnézem, de így menjek ki? -néztem a kis mamuszomra. Cuki, pandás volt. Amúgy még Liverpoolban Harrytől kaptam.

-Szexi vagy pandás mamuszban is, na gyere. -fogta meg a kezem és húzott maga után. Mikor megláttam Zaynt egyből a nyakába ugrottam

-Ahh, ki az a jó nő? -szólalt meg mikor végre letett a földre. Már válaszoltam volna, de egyből elment a kedven mikor megláttam Harry exét. Naná, Taylort.

-Harry jobban megkellene válogatnod a barátnőidet. A végén még lelépnek Zaynnel. -mondta flegmán, közben undorral nézett rajtam végig.

-Na ide figyelj, te ribanc, ha még egyszer a szádra mered venni, akkor.. -Harry nem fejezte be, mert Zayn leállította. Tayloron látszott, hogy kicsit megijedt, így mondhatni örült, hogy Zayn közbe lépett.

-Mi van Szöszi? Csak nem féltékeny vagy? Bár nem csodálnám, mert Candice ezerszer jobb csaj, mint te. -védett meg a semmiből ott termett Perrie és ugyan olyan undorral nézett végig Tayloron, mint az előbb ő rajtam. Taylor szó nélkül fogta magát és rák vörös fejjel elviharzott.

Harryt sikerült lenyugtatni és még utoljára elpróbálták a dalt, amivel este fellépnek. utána visszamentünk az öltözőbe és átöltöztünk, mert már lassan jött a bevonulás. Felvettem a ruhámat, amit a bátyám választott nekem. 

-Azt a .. -Harry nem fejezte be a mondatot. A derekamra tette a kezeit és magához húzott. -Az tuti, hogy te vagy a leggyönyörűbb lány egész Londonban. 

-Drága vagy. -mondtam és megcsókoltam. 

-Hmm, ez már hiányzott. -mosolygott rám. -Ne haragudj Taylor miatt. Szánalmas az a nő.

-Shh, Harry hagyjuk, ne beszéljünk róla. -kaptam tőle még egy csókot és Annel és Gemmával elindultunk Harryék után. Harry kicsit ideges volt, mert Taylor előttem vonult végig. Mintha mi sem történt volna, integetett Annenek és Gemmának. Szánalmas ez a nő. Harry visszanézett, hogy megnézze, hogy minden rendben van-e, de tovább rángatták.

A díjátadó rendben lement, a srácok fellépése tuti siker volt és egy díjat is nyertek. Látszott, hogy mennyire boldogok és, ha ők azok, akkor én is az vagyok. Mikor vége lett a díjátadónak, az öltözőbe siettünk Annékkel, hogy egyből megölelgethessük őket, mikor visszaérnek. 

-Olyan nagyon büszkék vagyunk rátok srácok. -mondta Gemma és sorban végigölelgettük őket. Harryt hagytam utoljára.

-Büszke vagyok rád, Harry. -súgtam a fülébe mikor megöleltem. nyomott egy hosszú puszit a nyakamra, éreztem, ahogy elmosolyodik.

Maradtunk az after partyn is bár Harryvel inkább egymás társaságát élveztük, mint másokét. Harry legurított pár koktélt az este folyamán, így kicsit jobban feloldódott, mint kellett volna. A pultnak döntött és a nyakamat csókolgatta.
-Harry, le fognak minket fotózni. -cseppet sem érdekelte a mondandóm. Markolta csípőm és közelebb húzott magához. Mikor felnéztem Taylor tekintetél találkoztam. Ölni tudott volna. Még kicsit szemezett velem,  majd pöffeszkedve elviharzott. A napnál is világosabb, hogy még mindig oda van Harryért, és, hogy féltékeny rám. Úgy néz rám, hogy látszik, hogy egy kanál vízben megtudna fojtani. Harry ebből semmit nem vett észre, mert míg itt volt, Miss Hiszti, végig háttal volt neki.

-Nagyon, de nagyon kívánlak, most! -mondta vágyakozva és a nyakamat kezdte harapdálni. Nevetve toltam el magamtól, mert láttam, hogy fotóznak minket.
-Harry hagyd abba, majd otthon megbeszéljük.
-Mi lenne, ha hamarabb lelépnénk. Nem kell a hotelbe menni, menjünk hozzám. -megragadta a kezem és maga után húzott. Az öltözőben rohamléptekben összepakolta a cuccainkat, közben hívott egy taxit. Pár őr kicipelte a cuccainkat, egyenesen a taxiba és meg sem álltunk Harryig.

15. fejezet

Valentin nap :) - Február 14.

*Harry szemszöge*

Valahogy nem tudtam aludni. Még csak reggel fél 7 volt és Can is nyugodtan aludt mivel csak 10-re terveztük a kelést. Nem akartam felkelteni ezért halkan elmentem a szoba másik végébe, ahol a lap topja volt. Felvettem a gépet és visszafeküdtem vele Can mellé. Régi képeket nézegettem rajta és találtam egy csomót, amin mi voltunk. Sokszor elmosolyodtam, amikor visszaidéztem, hogy mikor és hol készült a kép. Voltak igen csak vicces pillanataink ebben a másfél hónapban. 

Can kicsit mocorogni kezdett így letettem a lap topot és mellé feküdtem. Nem kelt fel, de biztosan megérezte, hogy a közelében vagyok, mert szorosan hozzám húzta magát és átölelt. Én is átöleltem és pihentem míg fel nem ébredt.

Mikor felkelt kómásan kiszállt mellőlem és a fürdő felé indult. Nem zárta be az ajtót így láttam, hogy mit csinált. Felvette a fehér pólómat, mivel nem volt rajta felső, és vissza batyogott mellém.

-Fáztam.  -mondta mosolyogva.

-Hmm, nagy kár. De jól áll a pólóm.

-Imádom a fehér pólóidat. Azokban vagy a legszexibb.

-Hmm, igen, te is szexi vagy a fehér pólóimban. -elmosolyodtam, de már folytatta is.

-Na, arra gondoltam, hogy elnézhetnénk az M&M's World-be. A meglepidet 11-re terveztem szóval a köztes időben te döntesz. 

-Oké. Én meg arra gondoltam, hogy a te meglepid előtt elmehetnénk vacsorázni és örülnék ma ezt vennéd fel. -elnyúltam a kis ajándék zacskóért és odaadtam Cannek, aki izgatottan bontotta fel a kis csomagot.

-Aww Harry, ez nagyon csini. -mondta miközben a ruhát nézegette.

-Igen és mini is szóval kicsit magamat is megleptem, ha nem baj.

-Kezdő vagy. Várj míg meglátod az én ajándékomat, de köszönöm. Tényleg nagyon tetszik. -Cannel összeszedtük magunkat és meg kellet állapítanom, hogy bármit vesz fel, minden jól áll neki.

-Megint nagyon csinos vagy. -mondtam nagy vigyorogva és adtam egy pici csókot a szájára.

-Te sem panaszkodhatsz Styles. -mondta és miközben átkarolta a nyakam ő is adott egy csókot. Végül elindultunk a kiszemelt helyre, ahol a lehető legtöbb cukorkát végig kóstoltuk, nem mintha nem tudtuk volna, hogy melyik milyen ízű.

A kora délutánt pedig sikerül azzal eltöltenünk, hogy különféle hülyeségeket vásárolgattunk egymásban az üzletben.  Cannek sikerült beszerezni nekem pár alsónacit elég érdekes feliratokkal és vettünk közösen ugyan olyan bögréket is.

 

Én is vettem neki pár hülyeséget, de nagyon jókat nevetett mikor meglátta, hogy miket szereztem neki.

-Először is, egy maci. Mert tudom, hogy mindig örülsz neki. Aztán, ezeket igazából csak azért vettem, hogy nekem jó legyen. -adtam neki oda a maci után a kis pizsiket és bugyikat.

 

-Kicsim, még mindig megállapításom, hogy.. -nem hagytam, hogy megint elmondja, hogy perverz vagyok. Tudtam magamtól is. Inkább egy csókkal hallgattattam el.

-Menjünk haza, ideje felvenned a csini rucid a vacsihoz. -Visszamentünk Candichez. Átöltöztem én is egy elegánsabb ruhába és Can is felvette a ruhát, amit tőlem kapott. Naná, hogy tökéletesen állt rajta.

-Limuzin?

-Nem majd taxizgatok a legfontosabb lánnyal, így valentin nap alkalmából. -vágtam rá egyből. Mikor beszálltunk Can meglátta a csokit és a virágot az ülésen és először csak mosolygott.

-Édes vagy, Harry. Mindenre gondoltál. -mondta és megszorította a kezem mikor mellé ültem. 

-Ugyan Can, ez a legkevesebb. -mondtam és finoman megcsókoltam. Mikor megérkeztünk a vacsora helyszínére láttam Canen, hogy oda meg vissza van. Nos ige, sikerült egy tényleg elég romantikus helyet kifognom.

-Ez tényleg gyönyörű. -mondta közben végig nézett a helyen. Megettük a tényleg isteni finom vacsorát, majd rátértem a lényegre.
-Nem is vagy kíváncsi az ajándékodra?
-De igen, nagyon. -mondta a szokásos gyönyörű mosolyával. Elővettem a kis borítékot és odaadtam Cannek. Értetlenül nézett mikor kinyitotta?
-Egy csillagkép? Mit jelentsen ez? -kérdezte értetlenül és odaadtam neki a másik borítékot.
-Itt a lényeg. -mikor elolvasta hatalmas szemekkel nézett rám. Láttam rajta, hogy tényleg meghatotta a dolog.
-Kaptam egy csillagot? -nézett rám könnyes szemekkel.
-Hát, ha már le nem tudom szó szerint hozni, akkor ez a legkevesebb. -mondtam a vállam megvonva. Can felállt, odajött hozzám és az ölembe ült.
-Soha senkiből nem kaptam még ilyen jelentőset. És nem azért, mert egy csillag, hanem azért, amit jelent. Köszönöm.
-Nagyon szívesen Kicsim. -mondta és finoman megcsókoltam.
-Ha itt végeztünk akkor te is megkapod a te ajándékod.
-Igazából végeztünk. -mondtam mire Can felpattant és meg sem állt az autóig. Odamotyogott valami címet a sofőrnek. A limuzin egy New York széli régebbi stílusú ház mellett állt meg.

*Candice szemszöge*

-A te ajándékod.... egy különleges este. De maradjon köztünk. És tudnod kell, hogy nagyon sokat gyakoroltam, szóval, ha kicsit béna leszek, akkor tudd el annak a dolgot, hogy legalább megpróbáltam. -bevezettem Harryt a szobába és tátott szájjal nézett körbe a különleges hangulatú szobán.
-Minek a rúd? Csak nem táncolsz nekem?
-Ne akarj túl sokat, Harry. -vágtam rá egyből, de persze, hogy táncolni fogok neki. Mióta visszajöttem New Yorkba azóta erre készülök. Átvettem a szexi fehérneműt és kivonultam Harry elé, aki szó szerint nyálcsorgatva nézte végig a kis produkciómat. 

Először kicsit félénken pattantam fel a rúdra, de Harry látva, hogy Harry mennyire élvezi, elbátorodtam. Próbáltam úgy szexi lenni, hogy kurvás se legyen a kis táncom. 

Úgy a 10 perces szám után Harry felé vettem az irányt, aki látványosan ráizgult a műsorra. 

-Vettem még neked egy cuki macit is. -mondta miközben a nyakam csókolgatta.

-Biztos aranyos a maci is, bár nekem a kis különszámod is nagyon tetszett. 

-Ha gondolod máskor is megismételhetem. -mondtam nevetve.

-Ki nem hagynám egy alkalommal sem. -mondta Harry, de már láttam rajta, hogy nem bír magával.

Harry szinte letépte rólam a vékony csipke fehérneműt. Olyan heves volt, hogy végig kapkodott a levegőért. Na ez az igazi valentín nap.

-Harry, elmegyek! -kiáltottam rá. 

-Ki fog a csúcsra vinni, hm? -kérdezte zihálva.

-Te!

-Mi a nevem? -kérdezett vissza.

-Harry. -nyögtem egyszerre.

-Kié vagy?

-A tiéd vagyok. -kiáltottam. Harryt mindig is felizgatta, ha szex közben ilyeneket válaszoltam neki.

-Harry, nem bírom sokáig. -nyögtem ki.

-Élvezz el bébi, élvezz el nekem, most! -parancsolt rám. Egyből megtettem neki. Még jobban felizgult az orgazmusomra és ő is elment. -tarthatnánk több valentin napot egy évben.- mondta viccelődve. miközben mellém feküdt.

-Nem is olyan rossz ötlet. -mondtam közben a mellkasán sétálgattam az ujjaimmal. Óvatosan a hátamra döntött és a kulcscsontomnál kezdet picit harapdálni épp úgy, hogy ne fájjon. Nevetni kezdtem, ahogy minden kis harapás helyén egy puszit hagyott.

-Amúgy nem tudom mondtam-e már.... -hagyta abba egy pillanatra a harapdálást. -de örülnék, ha eljönnél velem a Brit Awards-ra. Anyu, Gemma, Perrie, El, mindenki ott lesz. -nézett rám kiskutya szemekkel.
-Nagyon szívesen elmegyek, de nem szeretnék vonulni, Harry.
-Nem kell, ha nem akarsz, majd addig anyuékkal leszel, csak fontos nekem, hogy te is ott legyél.
-Ott leszek. -mondtam mosolyogva. Harry megcsókolt, majd áttért a nyakamra.
-Jó lenne, ha holnap nem kellene még hazamenned.
-Még holnap nem is megyek. Csak 16.-án. -mondta miután az arcomhoz emelte az övét. Szokásosan ellenállhatatlan mosollyal figyelte az arcomat.  -De aludjunk mert késő van és a holnapi napot, nagyon nem szeretném alvással tölteni.
-Igenis, Mr Styles. -egyeztem bele. Harry mellkasára dőltem, ő átölelt és így aludtunk el.

14. fejezet

Kajás barát

Miután összeszedtük magunkat, nem sokkal később csengettek. Niall és Vicky volt az. Annyira édesek voltak. Látszott Niallen, hogy tetszik neki a barátnőm, még a kajáját is hajlandó volt vele megosztani és, aki ismeri Niallt az tudja, hogy ez bizony nagy szó.

-Húú Vicky, nagyon tudsz valamit. -mondta Harry elkerekedett szemekkel. -Mikor egyszer a kajájához nyúltam fél óráig vert és utána még több óráig nem szólt hozzám.
-Mert az egyik kedvenc ételembe piszkáltál bele Harry.
-Niall kérlek, előtte már ötször ettél aznap Nando's-os kaját, azon az egy uccsó falaton már nem múlt.
-Harry tanuld meg, hogy mindig az utolsó falat a legfinomabb és a Nando's szent, oké? -csak nevetni tudtunk a kis veszekedésükön, bár Harry viccesnek tartotta, Niallen látszott, hogy elég komolyan érintette a dolog.

Mivel Niall nagyon éhes volt ezért Harryvel összedobtunk neki egy "bocsi még egyszer" menüt. Közben Drew is megjött és nem sokkal később, anyu és apu is befutott.

-Drew, Lunát hol hagytad?
-Ömm, ma itt alszik, de csak olyan 1 óra múlva ér ide, mert egy régi ismerőse előadásán van. Valami zongoraverseny, azt hiszem.
-És megvetted neki? -kérdeztem titokzatosan.
-Igen, majd megmutatom. -mondta mosolyogva.
-Mi van? Megkéred a kezét? -szólt közbe Vicky.
-Nem, még nem. Csak vettem neki egy gyönyörű nyakláncot, de pszt, mert csak valentín napon kapja meg.
-Oké, nem szólok egy szót sem, ígérem.
-Köszönöm. -mondta Drew hálásan és nyomott egy nagy puszit a lány arcára.
-Hé, ő az én csajom. -kiáltott fel Niall valami hülye fejet vágva.
-Nyugi, haver, olyan, mintha a húgom lenne, nem kell parázni.
-Jó csak gondoltam szólok. -mosolygott Niall és látszott, hogy előbb is csak poénkodott, közben tömte a fejét a külön kis vacsorájával.

-Hihetetlen, hogy ennyit eszel én nem vagy elhízva. -mondtam közben Niallnek.
-Ááá, ledolgozom, ne aggódj, most már eggyel több módszerem van a kilók ellen.
-Köszi Niall, de nem akarjuk tudni. -vágtam rá gyorsan.
-Már ne is haragudj Can, de én is végighallgattalak titeket Londonban és én sem voltam nagyon feldobva tőle, szóval ennyi kis megjegyzésről ne ess hasra. -mondta nevetve és megint valami hülye fejet vágva.
-Srácok a szexuális szokásaitokat ne előttem beszéljétek meg. -szólt közbe apa.
-Figyelj Cole, egy felnőtt lányodva, szokj hozzá. -mondta Drew olyan hivatalos hangnemben mire apa csak elnevette magát, de látszott neki, hogy kicsit kínosan érinti. Végül is az egyetlen kislánya vagyok, így azért érthető a dolog.

-Itt alszotok srácok? -kérdeztem Vickyt.
-Ohh, nem, a szállodában alszunk.
-Talán nem is baj, ott vastagabbak a falak.
-Köszi, hogy ezt megosztottad velünk szöszke. -szólt oda Harry mire Niall csak egy gúnyos vigyort vágott. Közben Luna is megjött, köszönt mindenkinek, de Drewal hamar el is vonultak. Nem sokkal később Niallék visszaindultak a szállodába, mert már elég későre járt.

-Elena? Van még abból az isteni sütiből, amit reggel kaptam? Megkívántam. -mondta Harry anyunak.
-Van kicsim, találsz a hűtőben. -Harry egyből a hűtőnek esett. Közben anyu és apu is visszavonulót fúj. A sütit magába tömő Harryt. Hihetetlen, hogy még így is aranyos volt, bár most inkább Niallhez tudnám hasonlítani, ahogy épp elnéztem.

-Kicsim, ha végeztél aludhatnánk.
-Mi? Te aludni akarsz? Csak mert én másra gondoltam. -vigyorgott.
-Na majd, ha jössz megbeszéljük. -mondtam és a szobám felé vettem az irányt. Harrynek sem kellet több és rögtön jött utánam és sokat könyörögnie sem kellett. Egy gyors zuhany után egyből az ágyba vetettük magunkat.

13. fejezet

Egy nap Zayn

Február 13.

Reggel mikor felkeltem egyedül voltam a szobában. Gyorsan fogat mostam és kimentem a nappaliba. Megláttam Zayn és Perriet és egyből Zayn nyakába ugrottam. 

-Én is örülök neked, Kicsim. -szólt utánam Harry mikor elrohantam mellette, hogy Zaynre vessem magam.

-Harry ne fáradj, engem jobban szeretnek a csajok. -viccelődött Zayn. Ránéztem az órára és még csak reggel fél 9 volt. 

-Srácok, kész a reggeli. -szólt anyu és egyből mindenki az asztalhoz sereglett. Nagyon éhes voltam így rávetettem magam minden ehetőre, de még így sem tudtam lekörözni Niallt. Hihetetlen ez a srác, hogy tud ennyit ennyi?

-Niall, drágám, ha még éhes vagy szívesen csinálok neked valamit. -mondta neki anyu mosolyogva.
-Uhh Elena azt megköszönném, még olyan éhes vagyok. -na róla ennyit. Hagytuk őt még enni Vicky pedig türelmesen várta. ÉN elvonultam, kisminkeltem magam, kiegyenesítettem a hajam és magamra kaptam egy csini szettet.

Amíg én Zaynel és Briannel töltöttem a napot addig Harry Perriet szórakoztatta. Még venni akartam Harrynek valami kézzel fogható ajándékot is az eddig kitalált mellé, így Zaynnel elmentünk egy kicsit shoppingolni. Ő is venni akart Perrie-nem pár dolgot, szóval még egyértelműbb volt, hogy hova megyünk. A plázába menet pár rajongó itt ott megállított minket. Volt, aki meg is kérdezte, hogy én, hogy vagyok és ez nagyon jól esett. Brian egész végig úgy védett minket, hogy szinte már vicces volt.

-Lazíts haver, nem fognak minket kinyírni. -mondta Zayn és Brian is csak elmosolyodott rajta. -És mit kap Harry?
-Jártak különleges táncórákra és kap egy kis bemutatót.
-Miből áll a különleges táncóra? -kérdezte Zayn, mintha nem tudná mire gondolok.
-Rúdtánc. Nem hagyhattam ki.
-Örülni fog neki, ebben biztos vagyok. -nevetett.
-Az lenne a baj, ha nem örülni, nevettem én is. -És Perrie?
-Huhh vettem már neki egy képes albumot, amit kidekoráltam és csini fehérneműt, de még akarok valami plüsst, virágot, meg csokit.
-Uhh valami cuki plüsst szerintem én is beszerzek. -mondtam. Zaynnel egész délután olyanok voltunk, mint a bolondok. Ha nem tudná az egész világ, hogy a haverjával járok, biztos, hogy összehoznának minket az újságok. A vásárlás után elmentünk a legközelebbi kávézóba egy kicsit lazítani. Út közben Zayn hirtelen a hátamra ugrott.

-Zayn, ne már, nem vagyok olyan erős, mint amilyennek mutatom magam. -lemászott a hátamról és végig rajtam röhögött.

-Puhány vagy. -állapította meg.

-Az vagyok, bevallom. -mondtam nevetve. 

A kávázóban a kis italunk mellett sikerült az egész süti pultot is végigkóstolnunk.

 

-Na jó tele vagyok. Az utóbbi fél órában legalább 5 kilót híztam. -állapította meg Zayn a hasát simogatva.

-Neked mindegy, de én? Holnap még táncolnom is kell.

-Jó lesz az, majd kikérdezem Hazzat, hogy élvezte-e. -még egy kicsit pihentünk a sok süti után és tovább indultunk. Mivel a plázában már mindent sikeresen beszereztünk holnapra, így már csak magunkra koncentráltunk. Zayn egy üzletben még sikeresen rádumált egy fehérnemű szettre és meg volt róla győződve, hogy Harry is odalesz érte, így nem kellet sokat győzködnie.

Kora este értünk haza Zaynnel, Harry és Perrie épp valami idióta filmet nézett a nappaliban.

-Megjöttünk. -kiabáltam be a nappaliba.

-Már unatkoztunk nélkületek. -mondta Harry.

-Mi nem mondhatjuk el ugyan ezt, de azért hiányoztatok. -lépett Zayn Perrie mellé és megcsókolta. Maradtak még egy kicsit, majd Zayn beszélt Niallel telefonon, akivel megbeszélte, hogy indulnak is vissza hotelbe.

-Niall Vickyvel van? -kérdeztem egyből.

-Igen, kb utánatok 5 perccel el is mentek. -mondta Harry mosolyogva. Végül Perrie és Zayn is elment és végre kettesben maradtam a kis göndörkémmel.

-Hmm, nagyon sok napot kell bepótolnunk. -mondtam viccesen.

-Talán el is kezdhetnénk. -közölte Harry és egyből letámadta a nyakam. Meg se várta, hogy eljussunk a szobáig. Egyből a kanapénak döntött a nappaliban. Még szerencse, hogy tudtuk, hogy a többiek csak késő este jönnek haza.

Szenvedélyesen csókolt és óvatosan szabadult meg a ruháimtól. A vékony anyagdarab, ami a mellemet fedte elválasztott Harry forró érintésétől. Először a felsőmön keresztül simogatott, de hamar rájött, hogy nem akar ruhát látni rajtam.

*Harry szemszöge*

Minden nap, amit külön töltöttünk az kínszenvedés volt. Szívem szerint inden percem éreztem volna, minden porcikáját egyszerre, de ezt a távolság nem engedte. Most végre itt volt a karjaimban és örömmel töltött el a tudat, hogy a következő pár napban mindig velem lehet.  Már mindketten vágytunk a másikra, az orgazmus végigszáguldott a testünkön. Az öröm, amit egymásnak nyújtottunk felülmúlhatatlan volt.

-Haaaaarry! -kiáltott fel Can mikor a csúcsra juttattam.
-Én is.... most. Ahhhhh..... Kicsim ez nagyon jó volt. Hiányoltál. -mosolyogtam már és nyomtam egy puszit a homlokára.
-Te is nekem. -mondta kedvesen és kisimította a hajam az arcomból. -Anyuék mindjárt itt vannak öltözzünk fel.

12. fejezet

Reggeli ébresztő

*Harry szemszöge* (február 12.)

Kész örökkévalóságnak tűnt míg a reptérről Candiceékhez értem. Elenával előre megbeszéltem, hogy reggelre érkezem a megbeszélt este helyett, így már az ajtóban toporogva várta, hogy felérjek a lakásukba.

-Szia, Drágám! -köszöntött egyből kedvesen és megölelt. 

-Szia El, Can ébren van már?

-Még úgy alszik, mint a bunda, nagyon örülni fog neked.

-Akkor lennék bajban, ha nem így lenne. -mondtam mosolyogva. Lepakoltam az előszobában a cuccaimat, pár pillantást vetettem a lakásra és tényleg igaza volt Cannek, nagyon jól nézett ki. Elena megmutatta, hogy hol a szobája, belopóztam és mellé feküdtem. Arccal felém feküdt az ágyon, így mielőtt felkeltettem volna néztem őt egy kicsit. Már nagyon hiányzott és jólesett csak nézni a szép arcát. Eleinte úgy terveztem, hogy majd rárontok és megijesztem, de végül óvatosan keltettem fel. Közelebb húzódtam hozzá és adtam egy puszit az orrára. Válaszként csak odakapott és megvakarta, annyira édes fejet vágott. Adtam még pár puszit az arcára mire végre magához tért.

-Jó reggelt. -mosolyogtam rá és ő is elmosolyodott.

-Harry, hogy hogy ilyen korán ideértél?

-Azt hittem örülni fogsz.

-Ajj, hülye! Örülök is. -húzott magához karjaival. Megcsókoltam, ahogy az arcunk egymás elé ért, már nagyon hiányzott a közelsége. Gyorsan kipateroltam Cant az ágyból, hogy szedje össze magát, mert be kell pótolnunk minden kimaradt napot.

-Hmm, ha jobban belegondolok, kár volt felöltöznöd. -mondtam közben végig néztem rajta egy párszor.

-Harry, mire valók az éjszakák? -végül is igaza volt, bele egyeztem és nekiindultunk New Yorknak.

-Megszoktad már a testőr témát? -kérdeztem a testőrömre nézve.

-Már Liverpoolban megszoktam. -igaz, ott is volt velünk testőr, de valahogy nem ezek az emlékek maradtak meg. Cannel egész nap a várost jártuk, mindent bepótoltunk, ami legutóbb kimaradt nekem New Yorkból. Megnéztük a Brooklyn hidat, a szabadság szobrot, sétáltunk a Battery parkban és mentünk egy kört a Staten Island kompon is. Utána még koriztunk egy - két órát a Rockefeller centernél is. Can persze tudott korcsolyázni, így nem tudtam bejátszani a segítőkész koritanárt, de így is nagyon jól éreztem magam. Vele. 

-Zaynék mikor jönnek? És Niall?

-Holnap reggel érnek ide. -mondtam válaszként.

-Kár, hogy a többiek Londonban maradnak valentín napra. Jó lett volna, ha ők is jönnek, már nagyon hiányoznak. 

-Majd látod őket máskor. Azt hittem én vagyok a lényeg.

-Harry Edward Styles te vagy a lényeg. -mondta mosolyogva és édesen megcsókolt. Sosem fogok tudni betelni vele. Szorosan magamhoz öleltem, valamiért az eszembe villant, hogy milyen lenne nélküle és gyorsan el akartam űzni ezt az érzést. -Harry azért ne fojts meg, kérlek. 

-Ne haragudj. -mondtam egyből és engedtem a szorításon.

-Azért azt nem mondtam, hogy nem esett jól. -mosolygott rám.

-Nagyon hiányoztál, Szerelmem. -mondtam egyértelműen.

-Aww, te is nekem. -miközben mondta megint közel húztam magamhoz. Hazafelé indultunk, de a tervünket egy 16 év körüli lány zavarta meg,

-Sziasztok! Öm, Harry csinálhatnánk egy közös képet? -kérdezte félénken.

-Persze. -mosolyogtam rá, amitől kicsit megnyugodott. Can megcsinálta rólunk a képet. Aranyosan megköszönte a képet és hagyott is minket.

-Ő cuki volt.

-Ez a ritkábbik. Nem azért, tök jó, hogy szeretnek, csak ne sikítanának annyit. -Can elnevette magát a válaszomra. Visszatérve az eredeti tervünkhöz haza indultunk. Mikor Candicékhez értünk Elena már vacsorával várt minket. Most először figyeltem meg Can családját kívülről. Az anyukája gyönyörű nő volt és Coleal tökéletesen összeillettek. Úgy két órás vacsorázgatás és beszélgetés után Cannel visszavonultunk a szobájába. 

-Nagyon jól néz ki ez a lakás. Tökéletes döntés.

-Igen, tudom. Imádok itt lakni. És a kilátást is imádom.

-Igen nagyon szép. Belátni egész New Yorkot.

-Hát, ha az egészet nem is, de így is tökéletes. -mondta végül. 

-Mit szólnál egy nagy fürdéshez? -kérdeztem célozgatva.

-Részemről rendben. Hozok neked törölközőt. -mondta mosolyogva.

A kádból kimászva meg sem vártam, hogy Can felöltözzön. Minek? Úgyis mindent lehámoznék róla. Felkaptam és az ágyhoz vittem, ahol folytattuk a ki játékainkat. 

Mondhatni, nem aludtunk sokat, így reggel kómásan ugyan, de vidáman fogadtuk Zayn, Perrie és Niall érkezését. 

11. fejezet

Csajos nap

*Candice szemszöge* (február 11.)

Ma végre találkozok Sophieval. Ezer éve nem láttam, mert Kínában volt modellkedni. Örültem, hogy egyre nagyobbak a sikerei, de már nagyon hiányzott. Megbeszéltünk egy közös bowlingozást és szerencsére Vicky  is velünk tart. Mivel még csak dél volt és csak 4-kor találkoztunk a kis időmet elütöttem Drewal és egy kis biliárdozással. Általában mindenkit megverek, de Drewnál ez nem így volt. Sose tudtam legyőzni, amit nagyon élvezett, jó néha hagyta, de tudtam, hogy csak a kedvemben akart járni. Gyorsan el telt az idő, én pedig már épp indulni akartam mikor Harry hívott. Mondtam neki, hogy az autóban visszahívom és le is mentem a ház elé, ahol az újdonsült testőröm Brian már várt is rám. Szeretek és tudok is vezetni, de most megkértem Briant, hogy vezessen ő, amíg én telefonálok. Elindultunk és vissza is hívtam Harryt.

-Szia Kicsim, itt vagyok. -szóltam a telefonba.

-Mit csinálsz ma? -kérdezte csilingelő hangon.

-Pár barátnőmmel kiruccanok egy kicsit,szóval majd online nézem az adást. majd írok, hogy milyen, ha már én hamarabb látom. De ugye te is nézed majd?

-Én sem leszek otthon. szóval én is telón nézem meg. A srácokkal épp próbálunk csak szünet van, mindenki azt üzeni, hogy puszil.

-Aww én is őket, add át nekik. Zaynnek padig üzenet, hogy gyúrjon egy kicsit, mert sok csomagomat kell majd cipelni, ha velem akar vásárolni.

-Átadom nekik és Zaynnek is. Amúgy, majd nekünk is kéne egy kis bevásárlást tartani mielőtt Thaiföldre utazunk. -mondta Harry.

-Uhh, igen, ezt már én is mondani akartam. Kicsim most leteszem, mert megérkeztem. Azért holnap még hívj, ha indultok, rendben?

-Mindenképp hívlak. Szia Bébi.

-Szia Kicsim. -le is tettem a telefont és mikor kiszálltam az autóból Vicky és Sophie már várt rám.

-Saját testőr? Ez komoly? -kérdezte Sophie miután megölelt.

-Apu és Harry ragaszkodik hozzá, amúgy nagyon jó fel, majd meglátod. Brian a szavamba vágott.

-Candice, akkor az autóban megvárlak titeket.

-Ugyan már, dehogy vársz, jössz velünk. Ne unatkozz itt kint mellesleg szeretném, ha jönnél. -mosolyogtam rá.

-Jó, ha a lányokat sem zavarja. -a lányok velem együtt bólogattak, hogy jöjjön nyugodtan. Jól el leszünk mi négyen is. Sophie majd egy órán át faggatott Harryvel kapcsolatban, mindent tudni akart. Ő is mesélt, hogy megismert egy édes srácot, szóval nála is nagy a boldogság.

-Vicky akkor most mi van veled meg Niallel? -fordultam Vicky felé.

-Beszélünk minden nap és Londonban is olyan jó volt vele. Meg azt is megbeszéltük, hogy szeretnénk együtt tölteni a valentín napot, szóval azt hiszem alakul.

-De ugye nem feküdtél le vele? -kérdezte Sophie.

-Nem dehogy! -vágta rá. -Csak csók volt. -mosolyodott el.

-Na kíváncsi leszek mi lesz a vége. Niall, oké tudom, hogy néha dili, de nagyon rendes srác. Kétlem, hogy úgy lépett volna, hogy mégsem gondolja komolyan.  -még 2-3 órát csajos beszélgetésekkel töltöttünk, amit Bria néva nevetve, néha pirulva hallgatott végig, de nagyon jól elvoltunk egymás társaságában. Nagyon örültem, hogy nem nem tuskó pasit vett fel apu, akivel nem jöttem volna ki. Elköszöntem a lányoktól és Briannel hazafelé vettük az irányt.

-Mi lenne, ha nem egyből hazamennénk? Nem vagy éhes, mert én nagyon?! -kérdeztem Briantől.

-Uh, nem lenne rossz ötlet ehetnénk valamit. -végül betértünk az első pizzázóba, mert rájöttünk, hogy ezt kívánjuk. A pizzázóban odajött hozzám Harry pár rajongója. Szerencsére nagyon aranyosak voltak és közös képet is kértek. 

-Látod, hogy szeretnek. -mondta Brian megnyugtató hangon.

-Nem mind, ezért vagy itt te nekem.

-Azért remélem, nem lesz rá alkalom, hogy meg kelljen ténylegesen védenem téged.

-Azt én is, bár bevallom félek, hogy egyszer az egyik megkattan és nekem jön.

-Nem kell félned, ezek nagyon ritka esetek. Nem mondom, hogy nincs rá példa, de kétlem, hogy megtámadnának majd. -mondta.

-Azért nem volt valami bíztató.

-Tudom, de szembesülnöd kell a lehetőségeiddel Candice. -Brian mesélt még egy kicsit magáról. Ettünk még egy pizzát, közben sokat nevettük, végül haza vitt. Elköszöntem tőle és mivel nagyon fáradt voltam, mert este elég rosszul aludtam gyorsan lefeküdtem és aludtam egy nagyot.

10. fejezet

Őszintén

*Candice szemszöge* február 9.

-Szia Kicsim. Na milyen az új lakás? -jött az sms. Inkább nem válaszoltam, hanem felhívtam. Harry egyből felvette.

-Jobban szeretem hallani a hangod. -szóltam bele elsőnek.

-Nem tudtam, hogy ráérsz-e, ezért inkább írtam. Na mesélj. Nagy az ágy? -kérdezte nevetve.

-Harry! Igen nagyon, de majd meglátod. Az egész lakás gyönyörű és van a házban medence is, lesz hol csobbanni.

-Amúgy holnap megyek az interjú miatt. Gond lenne, ha majd telefonon adásba kapcsolnának, azt kérték kérdezzem meg.

-Ha te jónak látod, akkor nekem mindegy.

-Oké, akkor megadom a számod. -mondta.

.Rendben, ja és, ami a valentin napot érinti, szóval nem kell, hogy vegyél nekem semmit, elég, ha itt leszel.

-Pedig, már kitaláltam, hogy mit kapsz tőlem és tudom, hogy imádnád, viszont, ami téged illet megtiltom, hogy ajándékokat vegyél nekem. Csak én kényeztethetek. -mondta Harry.

-Harry Edward Styles még két hónapja sem vagyunk együtt és parancsolgat? -kérdeztem nevetve.

-Kicsim komolyan mondtam. 

-Oké, engedelmeskedek ha nagyon akarod. 

-Na ez már teszik. Ajj Can nagyon hiányzol pedig még szinte el sem mentél.

-3 nap és együtt vagyunk. Túléled. De azért te is hiányzol nekem. - mondtam.

-Figyi holnap még felhívlak az interjú előtt oké?

-Rendben, de olyan 3-4 óra múlva nem érnél rá egy skype-ra vagy ilyesmi, mikor nálatok este lesz? -kérdeztem.

-Kicsim neked mindig ráérek. Akkor legyen 4 óra múlva. Küldök előtte egy sms-t. -mondta Harry.

-Oké, szeretlek. -köszöntem el.

-Én is szerelmem. -tette le Harry a telefont. Leültem, hogy megnézzem vannak-e új cikkek vagy képek és majd kiesett a szemem mikor Niallékről találtam képet. Egyből felhívtam Niallt. Szerencsére gyorsan felvette a telefont.

-Szia Niall láttad, hogy tele van a net veled és Vickyvel? -kezdtem bele.

-Szia Can. Igen láttam, de szerencsére nem írják sehol, hogy kavarunk vagy ilyesmi. 

-Igen azt én is látom csak gondoltam szólok, hátha még nem láttad őket.

-Drága vagy, amúgy pont most nézegetem kb 5 perce és már Vicky is látta őket, nekem is ő szólt.

-Jól van Drága, akkor 13.-án téged is látlak ugye? Vagyis gondolom Vickyvel leszel 14-én New Yorkban.

-Ezt eltaláltad. -nevetett, miközben valamit rágott.

-Nem igaz, hogy nem bírod ki, hogy legalább addig ne egyél, amíg velem beszélsz. -mondtam komolyan.

-Can ismerhetnél már. Amm itt van Zayn és téged akar. -mondta.

-Kérem! -szóltam vissza.

-Cső Bébi. 13-án az enyém vagy. Elmegyünk valentín napra shoppingolni? -kérdezte Zayn.

-Szia Szívem. Mindenképp, igaz Harry a lelkemre kötötte, hogy nem vehetek semmit, de majd kitalálok valamit, hogy jól jöjjek ki a dologból. Ketten leszünk csak, ugye?

-Naná, ez a mi napunk lesz. Meglátod el sem akarsz majd engedni a nap végén. -nevetett.

-Zay, ha így lesz közted és Harry közt alszom majd. -nevettem én is.

-Szegény Harry, akkor elmaradnak az intim percek.

-Majd megmondjuk, hogy értse meg, hogy nem tudok nélküled élni.

-Ha ezt elmondanád, lehet, hogy nem lepődne meg. Ez egyértelmű.

-Zay, te totál hülye vagy. -hagytam rá.

-Tudom, de ezért szeretsz hugi.

-Ez így van. Csak legyetek már itt.

-Hamar eltelik ez a pár nap, meglátod, csak Harry ne nyűglődne ennyit. Halálán vagy, hogy nem vagy vele. -mondta Zayn.

-Aww Édesem, ne is mond, én is így vagyok vele.

-Jól van ne kezd te is. Na én megyek, mert Niall nyávog a telója miatt. Puszillak hugi.

-Szeretlek hülye. -szóltam bele.

-Én is téged. -Zayn ezzel le is tette a telefont. Még volt 2 órám Harryig. Elmentem megfürödni és kutattam valami ruha után, hogy ne pizsibe mutatkozzak előtte, még ha csak camerában is. Végül egy mély kivágású fehér ujjatlan felső és egy farmer sort mellett döntöttem. Mire kész lettem Harry már küldte is az sms-t : "Most!".

Mikor felmentem skype-ra ő már fent volt és széles mosollyal üdvözölt.

-Szia Kicsim. De jó látni, de muszáj ezt? -tudtam mire gondol, de tettem a hülyét.

-Mit muszáj? -néztem rá értetlenül.

-Kicsit kivágott a felsőd és majdnem mindent látok.

-Ha csak majdnem mindent, akkor semmit rosszat nem csinálok Harry. -nevettem rá.

-Jó mindegy, maradhat. -kacsintott a camerába.

-Szóval gondoltam beszélhetnénk a holnapi interjúról. Csak arra kérnélek, hogy nagyon intim dolgokra ne válaszolj, rendben?

-Kicsim az eszembe se jutott, ne aggódj. 

-Jól van akkor. Csak nem szeretném ha a fél világ a szexuális életünkön csámcsogna.

-Azt én sem, ezt gondolhatnád.

-Nagyon hiányzol. -mondtam kicsit szomorú arccal.

-Te is nekem. Amúgy láttad Niallékről a képeket? -kérdeztem.

-Igen, hát nem örült neki, de nem tud mit csinálni. Viszont vettem észre, hogy Zaynnel egyre jobban elvagytok és hallottam, hogy 13-án vele leszel.

-Igen, együtt megyünk vásárolni, megígértem neki. -mosolyogta.

-Azért rám is szánhatnál időt. -biggyesztette le a száját.

-Kicsim nem félj, nem hanyagollak el. Zaynnel leszek délután, a nap többi részében veled.

-Mindegy a lényeg, hogy az este az enyém. -mondta büszkén.

-Ez ilyen egyértelmű? -kérdeztem.

-Gondolom igen.

-Örülnék, ha nem csak annak örülnél.

-Jaj Kicsim ne már, csak viccnek szántam.

-Jó na, amúgy igen, az este a tiéd és az enyém. -mosolyogtam rá.

-Tudtam én. -nevetett Harry.

-Kicsim én megyek, mert megígértem Drewnak, hogy tesós estét tartunk.

-Rendben, de holnap, akkor még hívlak. Nagyon szeretlek Édesem, ugye tudod?

-Tudom, én is nagyon szeretlek, már csak 3 nap.

-Már várom.

-Én is Harry. Szeretlek. -integettünk egy gyorsat, Harry még adott egy puszit a camerába és ő is kilépett. Én gyorsan leszaladtam és vettem estére pár nasit, hogy mindenünk legyen a nagy filmmaraton alatt.

-Drew megjöttem. -kopogtam be.

-Gyere én is kész vagyok. -Drew egy alsó naciban volt, de mivel nem voltunk egyáltalán szégyenlősek egymás előtt így nem zavart. Nagyon jó volt végre a bátyámmal tölteni egy kis időt, már nagyon hiányzott. Egész este filmeztünk és rengeteget beszélgettünk.

-Mesélj végre Harryről. Minden mocskos részletet tudni akarok. -mondta Drew. Nem jöttem zavarba, mert eddig is mindent, tényleg mindent megbeszéltünk egymással, gátlások nélkül.

-Mi re vagy kíváncsi?

-Voltatok már együtt, erről mesélj.

-Igen és úristen nagyon jó vele. Jó tudom, hogy mással még nincs tapasztalatom, de tudom, hogy ő különleges nekem. Szóval amit az ágyban művel az nagyon ott van. -nevettem a végén.

-Akkor gondolom nagy neki.

-Ohh igen. -mondtam Drewnak.

De sokszor szexeltetek már? 

-Jó még kezdők vagyunk, de, ha alkalmunk volt rá nem hagytuk ki.

-Jó tudod, hogy nekem mindegy, de, ha egyszer is megbánt esküszöm letépem a tökeit. -mondta komoly arccal.

-Nem kell, hogy megtedd, mert nem fog megbántani.

-Nagyon szereted őt igaz?

-Igen, ajj ennyire látszik? -kérdeztem elpirulva.

-Igen ennyire. Mintha nem is a földön járnál az utóbbi egy hónapban, de örülök, hogy boldog vagy.

-Szeretlek te hülye. -öleltem át Drewt.

-Én is hugi, tudod. -ölelt át ő is szorosan.

-És Lunával mi a helyzet? -kérdeztem.

-Jó ezt még senkinek nem mondtam, de nagyon gondolkodom rajta, hogy szeretném megkérni a kezét, de léci ezt senkinek ne mond.

-Nem mondom, de nagyon jó lenne, annyira édesek vagytok és már régóta együtt is jártok, nem lenne rossz ötlet és biztos, hogy igent mondana.

-Gondolod. -kérdezte?

-Tudom. -hozzábújtam és néztük tovább a filmet. Már elég későre járt, végül nála aludtam el.

*Candice szemszöge* február 10.

Hajnalban Harry hívására keltem.

-Szia Kicsim, fél óra és kezdek az interjúval. -szólt bele Harry.

-És engem mikor hívnak? 

-Uhh azt nem tudom, de előre szólok, hogy az mtv-vel csinálom az interjút egy stúdióban, szóval nem élő és elvileg valami különkiadás szerűség lesz a dolog holnap délután és Európában és Amerikában is leadják.
-Oké Kicsim, akkor majd hívnak. Kíváncsi vagyok miket fog kérdezni tőlem.
-Ne aggódj, Claire jó fej riporter, nem fog szemétkedni veled.
-Ha te mondod, na akkor majd beszélünk, szeretlek! -köszöntem el.
-Én is Kicsim. -tette le Harry a telefont. Később eszembe jutott, hogy náluk már reggel  fél 9 van.

*Harry szemszöge*

-5 perc és kezdünk, szólt egy fiatal srác, aki az mtv-nél dolgozott. Bementem a studióba és a kezdést vártam. A riporter, Claire is beült velem szembe és el is kezdtük. Szerencsére nem ilyen talk show feelingje volt a dolognak, hanem olyan volt, mint egy privát beszélgetés.

-Szia Harry. Hogy érzed magad? -kezdett bele barátságosan.
-Köszönöm Claire, csodásan és te? -kérdeztem vissza.
-Drága vagy én is, de térjünk a lényegre, amiért itt vagy.
-Legyen.
-Szóval az utóbbi időben elég hangos a sajtó az új kapcsolatodtól, viszont csak találgatni tudnak rólatok. Hogy ismertétek meg egymást?
-Candice apukája annál a New York-i magazinnál dolgozik, akik december végén velünk dolgoztak. A magazin kirendelt mellénk egy személyt, aki segíti majd a munkánkat. Ez volt Candice. Közös szállodában laktunk, ő rögtön mellettem volt. Nagyon sokat beszélgettünk közösen már az első nap és, hát így ismertem meg.
-Rögtön tetszettetek egymásnak vagy, hogy alakult ki?
-Már az első pillanattól megvolt az összhang, és ezt mindenki észrevette. Aztán nekem is lesett már a második nap, hogy igen ez a lány tetszik nekem, de inkább nem támadtam le. Végül a többiek intézkedtek.
-A srácok hoztak titeket össze?
-Igen. Áthívták Cant, hogy filmezzünk és végül kirohantak a szobából és ránk zárták az ajtót. Bármit mondtunk nem nyitották ki, majd Niall írt egy üzenetet, hogy beszélgetünk kéne. Én mondtam Cannek, hogy tetszik nekem és, hogy úgy érzem, hogy én is neki és megcsókoltam ő pedig nem utasított vissza. Ez december 30-án történt.
-Akkor egyből össze is jöttetek?
-Először csak ismerkedtünk. Együtt töltöttük a szilvesztert és itt vált komolyabbá a dolog és január elsején mondtuk ki, hogy együtt vagyunk. Ebben az időben került ki rólunk pár kép, de az csak találgatás volt. Mivel februárig nem láttak minket együtt nem is tudtak mit kezdeni a dologgal.
-De februárban ez megváltozott. Minden oldal tele volt a rólatok készült képekkel Liverpoolban és Londonban, hogy kézen fogva mászkáltok, csókolóztok. Azért ez már elég egyértelmű nem?
-Igen az. Először azt hittük, hogy sikerülni fog, hogy ne vegyenek minket észre, de nem jött össze. Viszont végre volt időnk egymásra és nem a négy fal között akartunk punnyadni. Az legelső képet után már mindegy volt, hogy látnak-e minket, mert mint mondtad, már elég egyértelmű volt.
-Gondolom, ha egész Angliáig elutazott érted, az nem hiába volt.
-Igen ez valóban így van. Hazavittem és bemutattam őt a szüleimnek. Persze nem csoda, hogy mindenki egyből megkedvelt. Anyuval és Gemmával is nagy barátnők lettek. Hiába látnak engem is ritkán, szinte csak Candiceel foglalkoztak a pár nap alatt. Kezdjük ott, hogy mikor Can ide jött alapból anyuék mentek ki érte a reptérre, mert én sajnos nem értem rá. Mire megjöttek már mindenki imádta a másikat. Rá pár napra pedig az ő szülei is eljöttek hozzánk szóval mindenki ismer mindenkit. Anyukán és Can anyukája is nagyon jóba lettek. Együtt főztek meg minden.
-Ennyire komoly, hogy már a szüleidnek is bemutattad őt? -kérdezte Claire mosolyogva.
-Igen így gondolom. Őszintén még soha nem éreztem ilyet lány iránt. Biztos vagyok benne, hogy igazán szerelmes vagyok életemben először.
-Azért valljuk be, hogy egy pár lányt már elfogyasztottál előtte. A legutóbbi fellángolásod az év végén Taylor Swift volt és el kell ismerni nagy port kavart az is, hogy összejöttetek és az még inkább, hogy szakítottatok. Candice nem tart attól, hogy ez egy rövid kapcsolat lesz?
-Az, mi volt, elmúlt. Taylor és a többi lány is, akikkel randizgattam a múltam. Can a jelenem és ezt ő is tudja. Amúgy még nem beszélgettünk egymás exeiről, szóval nem tudom, mi rólunk a véleménye.
-Az tudod, hogy hogyan tovább? Terveztek a jövőre nézve?
-Figyelj, alig több, mint egy hónapja vagyunk együtt, szóval nem tervezgetünk, hogy mi legyen a kapcsolatunkból. Az még korai lenne.
-De eltudnád képzelni, hogy vele éled le az életed?
-Igen. Teljes mértékben, de szerintem, ha valaki szerelmes az így gondolkodik. Nyilván azzal képzeli el az életét, aki mellette van és, akiben biztos.
-A nagy terveket kivéve van valami apró tervetek a közeljövőben? Mondjuk egy közös nyaralás vagy bármi?
-Igen ilyen terv van. Márciusban a thaiföldi Phuket szigetére megyünk nyaralni.
-Most, hogy ezt elmondtad nem félsz, hogy a nyaralás is nyilvánosságra kerül majd?
-Igaz, ebben az esetben remélem ezt a rész kivágjátok. -nevettem el magam. -Amúgy semmi más biztosat nem mondtam, szóval nem hiszem, hogy megtalálnak minket, kivéve, ha valaki a nyaralók közül ki nem hívja a sajtót.
-És, hogy álltok a rajongókhoz. Bevallom elolvastam pár kommentárt és nem mindenki lelkesedik a boldogságodért.
-Látom Canen, hogy nehezen viseli, hogy szidják őt az emberek és ez nekem is nagyon rosszul esik. Szeretném, ha a rajongóink megértenék, hogy igazán boldog vagyok és, ha szeretnek, akkor Candicet sem bántják, mert az nekem is rossz. De szerintem lassan lassan el fogják őt fogadni és örülni fognak nekünk, csak még meg kell emészteniük, hogy ő van mellettem, ami nem azt jelenti, hogy ők már nem fontosak a számomra.
-Azt hiszem itt az ideje, hogy felhívjuk a barátnődet Harry.
-Rendben, hívjuk. -válaszoltam.
-Szia Candice, és Claire vagyok az mtv-től és épp Harry ül velem szemben. -köszöntötte Cant.
-Szia Claire. Nagyon örülök.
-Mesélnél arról, hogy milyen érzés mikor a rajongók téged szidnak, vagy mikor a halálodat kívánják, mert elvetted tőlük életük szerelmét?
-Nem gondolom, hogy elvettem volna tőlük Harryt, mert aki nem az övéké, azt nem tudom elvenni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy megismertem és, hogy engem szeret. Őszintén nagyon rosszul esik az utálkozók véleménye, de egyre jobban viselem el a negatív kritikát. Rengeteg erőt merítek azokból, akik mellette állnak és támogatnak. Szerencsére sok olyan rajongó van, aki mellettem áll és ez is nagyon sokat jelent számomra.

-Még egy kérdésem lenne. Mi a véleményed Harry utolsó barátnőjéről, Taylor Swiftról?
-Nos kívülről aranyosak voltak és biztos volt rá okuk, hogy úgy döntöttek külön fojtatják tovább.
-De neked szimpatikus Taylor?
-Nem ismerem így konkrétan nem mondanék róla semmit, de úgy gondolom, hogy Harry jobbat érdemel egy olyan lánynál, aki csak a dalai megírásához fogyasztja a fiúkat.
-Vagyis nem túl szimpatikus számodra.
-Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kedvelem, de bevallom a zenéjét szeretem és egyáltalán nem tartom csúnya lánynak. Bízom benne, hogy egy nap ő is megtalálja a boldogságot valaki mellett és nem ítélik majd el őt a magánélete miatt.
-Candice egy utolsó kérdés. Őszintén szereted ezt a fiút?
-Ha nem így lenne, nem lennék vele. Az első pillanattól megnyíltunk egymásnak és úgy ismerjük a másikat, mit a saját tenyerünket. Biztos vagyok benne, hogy Harry számomra az igazi.
-Nos köszönjük, hogy időt szántál ránk. Én még egy kicsit faggatom Harryt. Szia Candice.
-Köszönöm én is. Sziasztok. -búcsúzott el Can.
-Nagyon aranyos lány be kell vallanom.
-Köszönöm. -mosolyogtam Clairere.
-Még egy dologra lennék kíváncsi. Voltak olyan megjegyzések, hogy csak a hírnév és a pénz miatt van veled. Erről mi a véleményed.
-Elsősorban Candice bármikor bárkit megismerhetne az apukáján keresztül, ha akarna. Másodszor van olyan gazdag, mint én szóval kétlem, hogy a pénzem miatt szeretne.
-Nos Harry köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésünket és, hogy csak nekünk beszéltél nyíltan erről a kapcsolatról ráadásul őszintén. Magam részéről azt kívánom, hogy legyetek boldogok és, hogy senki ne tudja elrontani azt, ami köztetek van.
-Köszönöm Claire, nagyon kedves vagy. -búcsúzás képen adtunk két puszit egymásnak és én már mentem is haza. Útközben felhívtam Cant és megbeszéltük, hogy miket kérdeztek tőlem. Közben az mtv küldött egy üzenetet, hogy holnap délután 5-kor az adott ország időszámítása szerint leadják az interjút. Szóltam Candicnek is és kiírtam a Twitteremre is, hogy mindenki nézze az adást. Még szerencse, hogy 10-re végeztünk, mert még hosszú nap állt előttem.

9. fejezet

Hello New York

*Harry szemszöge* február 8.

Reggel korán keltünk, hiszen Candice ma utazott vissza New Yorkba, nekem pedig már holnap indul az idei turné próbafolyamata. Összeszedtük magunkat és gyorsan megreggelizünk. Kicsit rossz volt a kedvünk, hogy tudtuk, hogy 1 hétig nem találkozunk, de próbáltunk minden együtt töltött percet kihasználni az indulásig. Közben szerveztem egy kis meglepetést Candicnek. Rendeltem egy gitárt is, hogy majd tanulok egy pár dolgot Nialltől. Már pont be akartam szólni az üzletbe, hogy érte megyek, mikor szólt egy személyzetis, hogy megérkezett a szállodába. Örültem neki, legalább ezzel sem kellett az időt húznom. Segítettem Candicnek kivinni a dolgait a reptérre. Elintéztük a kötelező dolgokat és ideje volt elbúcsúzni.

-Rendben, akkor hívtak, amint New Yorkban vagyok. -mondta és szorosan átölelt.
-Kicsim lenne neked egy meglepetésem. Szóval nem véletlen rendeltem gitárt és Niall sem véletlen jött múltkor, mikor a fiúk nem. Tanulgattam vele egy kicsit és szeretném megmutatni mire jutottam. -mosolyogtam rá. Candice értetlen nézett. -Gyere üljünk le ide. -fogtam meg a kezét és húztam magam után. Mivel az emberek már észrevettek minket, így mindenki miket bámult és persze a fotósok is megint megtaláltak, de most egyáltalán nem zavart, hogy mindenki hallani fog minket. Candice leült mellém és felém fordult, én elővettem a gitáromat és próbáltam nem elrontani és belekezdtem a dalba.

Láttam Candicen, hogy nagyon tetszik neki. Folyton mosolygott és a dal közepén elkezdett sírni is. Normál esetben a szívem megszakadna, ha sírni látnám, de tudtam, hogy most boldog és így mutatja ki. Mikor abbahagytam a dalt pár másodpercet némán ült, majd mikor felfogta a dolgot hirtelen a nyakamba ugrott. -Köszönöm. -suttogta a fülembe.  -Szeretlek. -mondtam neki és adtam egy puszit a füle alá. Elengedtük egymást közben megsimogattam az arcát és letöröltem a könnycseppeket róla. Az emberek tapsoltak és olyanokat mondtak, hogy de édesek, meg, hogy milyen szerencsés ez a lány. Közben volt, aki végig videózott minket és a fotósok sem ültek tétlenül, de most tényleg nem zavart, bíztam is benne, hogy minél hamarabb kikerülnek a félvételek és a képek, hogy a rajongók is lássák, hogy mennyire szeretem ezt a lányt és, hogy felfogják, hogy fáj, ha bántják. -Ideje mennem. -mondta Candice és közben megfogta a kezem. -Hosszú lesz ez az egy hét, de hívj, amint haza értél. -Hívlak, nyugi. -Szorosan átöleltük egymást és még egyszer megcsókoltam, hosszan. -Szeretlek. -mondta és még egyszer átölelt. -Én is téged Szerelmem. -Candice elindult, de még egyszer visszafordult és visszaintegetett. Én csak néztem utána és mosolyogtam rá. Nem baj, gondoltam, egy hét és újra láthatom.

*Candice szemszöge*

Elaludtam a gépen pár órára, így hamarabb eltelt a repülőút, mint általában. Mikor New Yorkba értem Brian, a testőröm, már várt rám. Kellemesen csalódtam, mert totál kedves és humoros volt, egy percet sem unatkoztam vele hazáig. Mikor hazaértem apuék még nem voltak otthon, lepakoltam a cuccaimat és Harryt hívtam. -Szia Kicsim. Haza értél? -szólt bele. -Igen már otthon vagyok, pont most értem haza és egyből hívtalak -Ott most még délután van nem? -kérdezte. -Igen még csak 6 óra van, de te lassan mehetsz aludni. -nevettem a telefonba. -Ha tudok egyáltalán nélküled. Milyen Brian? -Nagyon jó fej, egyből megkedveltem, így nem lesz nyomasztó, hogy folyton a sarkamban lesz. -Jobb ez így, majd meglátod. Ja és anyuék meg a fiúk puszilnak, Zayn pedig különösen. -Majd felhívom holnap. Na jó megyek, mert még millió dolgom van.  -Oké Kicsim, már most hiányzol. -Aww, te is nekem, szeretlek! -mondtam. -Én is téged Bébi. -és letette a telefont. Míg apuék nem értek haza, kipakoltam és elolvasgattam a cikkeket rólam és Harryről. A fogadásról találtam képet rólam és Niallről  és persze Zaynnel 2x annyit. Harryről találtam olyat, ahol a combját fogom és ahol a fülembe súg valamit, meg egy csomó bevonulós képet. Persze a szerenádos akciójával is tele volt a net. Volt egy csomó kép és még annyi teljes felvétel. Annyira jó volt visszanézni őket, mintha újra átéltem volna. Mivel holnap elköltözünk a mostani lakásunkból elcsomagoltam mindent, ami még elől volt és csak a legfontosabb dolgokat hagytam elől. Apuék hamar megjöttek és Drew is korán hazajött. Megvacsoráztunk és felkészültünk a holnapi menetre.

Február 9.

Reggel gyorsan mindenki összeszedte magát, a cuccainkat elvitték az új lakásba, mi meg menünk utána. Már nagyon kíváncsi voltam, hiszen már minden teljesen kész volt az új Penthouse lakásunkban. Kellemes meglepetés volt. A lakás egyszerűen gyönyörű volt és szobámat, valamint a saját fürdőszobámat szintén imádtam.

8. fejezet

Leszel a menyasszonyom?

*Harry szemszöge* február 7.

Hamarabb felkeltem, mint Can. Rendeltem reggelit, mikor megjött óvatosan felkeltettem. Először adtam egy puszit az arca egyik felére, majd a másikra, az orra hegyére, az egyik szemhéjára, majd a másikra. Mikor mocorogni kezdett adtam egyet a szájára, a füle alá és a nyakára. Mikor abbahagytam már ez egyik szemével engem nézett.

-Jó reggelt Édesem. -szóltam hozzá kedvesen.

-Neked is jó reggelt. -mondta mosolyogva. 

-Hogy aludtál?

-Nagyon jól. Hmmm rendeltél reggelit? Mit eszünk? -nézett a fedett tányérokra.

-Előbb zuhanyzunk közösen, mert tegnap kihagytuk. Lehet, hogy emiatt aludtam rosszul és remélem nem szeretnéd, ha ma is miattad lenne így.

-Jó csak adj 5 percet, elmegyek fogat mosok. Can elment gyorsan fogat mosott, összefogta a haját és mire ezekkel végzett már a fürdőszoba ajtóban álltam.

-Inkább csobbanjunk egy kicsit -szóltam és elkezdtem teleengedni a kádat.

-Nem azt mondtad, hogy a kádban kényelmetlen a szex? -mosolygott rám csábítóan.

-Jó hát, ha nagyon szeretnéd zuhanyozhatunk is. -léptem oda hozzá, átkaroltam a derekát, majd a nyakát csókolgattam. Megengedtem a zuhanyt és alá álltunk. Nem bírtam magammal, mindenét simogatni kezdtem és lassan nekidöntöttem a zuhany falának. Az egyik lábát a térdhajlata alatt a csípőmhöz emeltem és lassan mozgatni kezdtem benne magamat. Olyan szinten estünk egymásnak, mintha az utolsó lehetőségünk lett volna  a másikra. Nem mellesleg mindketten élveztük a közös perceket.

-Este folytatás. -jelentettem ki miközben öltöztünk.

-Azt ki kell érdemelni Mr. Styles. -szólt vissza nyersen.

-Kicsim meglátod, hogy este te fogsz könyörögni értem. -mondtam neki szintén kicsit nyers hangon.

-Majd meglátjuk. Mit csináltunk ma? -kérdezte.

-Van egy nagyon kedves barátom itt Londonban, aki ma este tart egy fogadást, ahol megkéri a barátnője kezét és megígértem neki, hogy elmegyünk.

-Jó, de nincs mit felvennem. -szólt Candice aggódó arccal.

-Erről már gondoskodtam, nézz csak bele a dobozba. -mosolyogtam rá.

*Candice szemszöge*

Izgatott voltam, hogy milyen ruha lesz a dobozban. Bár bíztam Harry ízlésében, mégis kíváncsian bontottam fel a dobozt, de nem csalódtam. A benne lévő ruha tökéletes volt és cipő pont illett hozzá.

-De honnan tudtad a méretem?

-Kicsim ismerem minden porcikádat. Hidd el, nem volt nehéz. 

-Harry! -szóltam rá.

-Jó na, megnéztem egy csomó ruhádban a méretet és megbeszéltem az eladóval és ő választotta ki, hogy melyik lesz jó. De a ruha az én érdemem- -mosolygott diadalittasan.

-Köszönöm, tényleg nagyon tetszik, de mikorra kell mennünk? -kérdeztem.

-Csak este 7-re de készülj fel, mert ott lesz a sajtó is. 

-Nagyon örülök, holnap tele lesz velünk az újság, szegények meg ellesznek felejtve.

-Újságról jut eszembe, azok ma is tele vannak velünk. Kb az egész tegnapi napunk fennt van a neten. -Harryvel elolvasgattuk a cikkeket és megnézegettük a képeket reggeli közben. Aminek örültünk, hogy sokkal több pozitív hozzászólást kaptunk, de sajnos a negatívak még durvábbak lettek. Mindezt elfelejtve indultunk neki a napnak. Elmentünk Harrynek venni estére megfelelő ruhát. Igaz először nem akarta, de rávettem a csokornyakkenőre is, mert imádtam rajta. Kivételesen az egyik lesifotós kérésére beálltunk egy közös képre, mert épp jó kedvünk volt. Néhányan útközben kértek pár képet Harrytől és, ami nagyon meglepett volt egy csapat lány, akik olyan 16 év körül lehettek és még velem is akartak képet csinálni. Nagyon jól esett a kedvességük. Nem csak, hogy képet csináltak velem, még sok boldogságot is kívántak nekünk és megjegyezték, hogy milyen aranyosak vagyunk. Harry bekövette őket Twitteren, amiért ilyen jó fejek voltak és ki is tett velük egy közös képet mellé. Mondanom sem kell a lányok totál boldogok voltak tőle. Még az este előtt elmentünk egy masszázsra és vettünk egy forró teli kádas fürdőt. Hívtunk egy kocsit és elindultunk a meglepi leánykérésre. A fogadás London belvárosában volt egy több száz négyzetméteres bálteremben. A terem bejárata előtt vörös szőnyegen érkeztek a vendégek. Mint kiderült Matt, aki a fogadást rendezte, az egyik leghíresebb lemezkiadó igazgatója, ezért volt jelen a sajtó is. Mivel Harryvel hivatalosan is együtt érkeztünk, szinte megtámadtak minket a fotósok és a riporterek. Csináltak rólunk egy csomó közös képet és interjút is próbáltak.

-Harry, mióta vagytok együtt?
-Harry beszélne az új kapcsolatáról? -sorra jöttek a kérdések.
-Nemsokára mindent meg fognak tudni, mert adni fogok egy hivatalos interjút az egyik tv adónak. Addig is kérem önöket, hogy tartsák tiszteletben a magánéletem és ne vonják el a figyelmet erről a csodálatos eseményről. -mondta Harry a riportereknek. Csináltak még rólunk pár képet, majd mi is bementünk a terembe. Rengeteg 10 fős asztal volt felcetlizve, hogy ki hova fog ülni a fogadás folyamán. A mi asztalunknál, legnagyobb meglepetésemre Simon Cowell is helyet foglalt és, aminek a legjobban örülök, hogy eljött az összes többi One Direction tag és velük együtt Danielle, Elenaor és Perrie is. Így ültünk tízen az asztalnál. De Niall egyedül jött.

-Niall, mi van Vickyvel? -fordultam hozzá.
-Ő úgy 2 órája visszament New Yorkba, de alakul a dolog. Sajnos egy pár fotós ma megtalált minket is. Remélem nem lesz belőle címlap.
.Ohh sajnálom, de nagyon örülök nektek. Annyira édesek vagytok.
-Köszönöm Can, drága vagy. -Hajolt oda hozzám és megölelt, amit egy pár fotós egyből lekapott. Mindegy Niall leült a helyére és szerencsémre Zayn mellém ült a kis névtáblák alapján.
-Szia Can. -ölelt meg egyből, amit a fotósok élveztek. Zayn és én köztem soha semmi nem volt, szimplán imádtuk egymást, mint a testvérek és nem voltak gátlásaink egymással szemben. - Totál szexi vagy ma. Harry már tuti kész van csak nem mondja. -nevetett Zayn. Köszöntem egyesével a többieknek is és leültünk a helyünkre. Harry pont azon az oldalamon ült, ahol a ruhám majdnem a combom tövéig fel volt vágva és emiatt a ruhám egyik fele oldalra hullott, ami miatt teljesen kint volt az egyik lábam. Többször észrevettem, hogy engem néz vagyis a lábam, aztán rám mosolyog.

-Kicsim bámulhatnál kevésbé feltűnően, mert már Zayn és Perrie is észrevette és rajtad nevetnek. -súgtam a fülébe
-Nem hagyom abba, mert élezem a látványt, de az biztos, ha hazaérünk nem sokáig lesz rajtad ez a ruha. -súgta vissza a fülembe, majd adott mögé egy puszit. -Teljesen kirázott tőle a hideg és ezt ő is észrevette. Az alsó ajkába harapott, itt már nem bírtam nevetés nélkül. Kezem Harry combján pihentettem, mikor láttam, hogy azt fényképezik gyorsan elkaptam.

-Amúgy Can, jössz nekem még egy pót nappal, így a szülinapom után majd egy hónappal. -forult hozzám Zayn.
-Tudom és még ebben a hónapban megejtjük a közös napot  megígérem. -öleltem meg.
-Szavadon foglak.
-Nem kell, mert észben tartom. A valentín nap előtti egész nap csak a miénk. -mosolyogtam Zaynre. Ő visszamosolygott és bólintott egyet. A vacsora isteni finom volt. Amint végeztünk rá kb 5 percre Matt felállt, hogy szeretne szólni pár szót.

-Köszönöm, hogy mind elfogadtátok a meghívásom erre az eseményre. Hálás vagyok, hogy itt vagytok velünk és támogattok, minket ezen a napon. Mivel a szerelmem, Kate még nem tudja, hogy milyen alkalomból is gyűltünk össze, így nem húznám tovább az időt. Kate, Drágám, tudod, hogy nem vagyok a szavak embere, emiatt hosszú beszéddel nem is készültem, de szeretném, ha tudnád, hogy a világom téged szeretlek a legjobban. Csupán egy kérdésem lenne. -letérdelt elé és elővett a gyűrűs dobozkát. Láttam Kate arcán, hogy már ért mindent és, hogy mennyire boldog. - Hozzám jönnél feleségül? -hangzott el a kérdés. Kate várt egy pillanatot és a "közönség felé tekintett".
-Ti tudtatok erről igaz? -kérdezte könnyek között. -Az emberek igeneket kiabáltak és, hogy mondjon már igent. Mikor Kate kimondta az igent a közönség egyből tapsolni és tombolni kezdett. Aranyosak voltak nagyon és mindenki örült a újdonsült jegyespár boldogságának. Még úgy 1 órát maradtunk, a fiúk tettek pár tiszteletkört és mind gratuláltunk az eljegyzéshez. Mivel a fiúk és a barátnőik ugyan abba szállodába szálltak meg, mint mi, így együtt tértünk vissza a hotelbe.

*Harry szemszöge*

Alig vártam, hogy visszaérjünk a szállodába. A srácoktól elköszöntünk és megbeszéltük, hogy holnap reggel együtt reggelizünk. Ahogy bezártam magunk mögött az ajtót nekiestem Candicnek.

-Ne már Harry, ha baja lesz a ruhámnak kinyírlak. -nevetve mondta ki két csók között. Kicsit lassítottam a tempón és szép lassan levettem róla a ruhát, de rögtön utána már nem fogtam vissza magam. A fogadás olyan volt, mintha egy örökkévalóságig tartana és most, hogy Can végre a karjaim közt volt az maga a boldogság. Szinte faltam az ajkit és ő is pont így tett az enyéimmel. A bőröm, mintha izzott volna azon a helyen, ahol hozzámért és bíztam benne, hogy ő is így érez, ha én hozzáérek. Az ajkaimmal a teste minden egyes porcikájának bebizonyítottam, hogy mennyire kívánom. Imádtam néha felnézni az arcára és látni, hogy mosolyog, akárhányszor csak együtt vagyunk. Nem voltam vele romantikus, de durva sem. Sokkal inkább vad és szenvedélyes volt a mostani együttlétünk. Tudtam, hogy én voltam neki az első és, hogy nincs tapasztalata rajtam kívül mégis tudtam, hogy ő is azt érzi, amit én, hogy minket egymásnak teremtettek. A testünk pont úgy összeillet, mint a csillagok és a hold a sötét égbolton. Can az ölemben ült, én az ágytámlának dőltem, de mellkasunk teljesen összeért. Ahányszor megemelkedett rajtam mellei szorosan súrolták a mellkasomat. Ujjat a nyakamon és a hajamban pihentette míg én szorosan átöleltem a derekát, amivel még közelebb húztam magamhoz. Hiányzott az érintése, még ha reggel is váltunk el utoljára. Ez az éjszaka volt a legszenvedélyesebb, amit eddig együtt töltöttünk. Candice fáradtam dőlt mellém az ágyon. Én is lehúzódtam hozzá és kivételesen én pihentettem az arcomat az ő mellkasán, puha bőrétől csak az ágy takarója választott el. Hallottam, ahogy vert a szíve, de nem akárhogy. Szinte dübörgött a bőre alatt, mintha mellkasa egy zárt szoba ajtaja lenne és arra várna, hogy kiengedjék onnan. Az én szívem is hasonlóan vert, szinte éreztem, még a kezem sem kellett odaszorítanom. A fülemben dobogott és csak lassan csillapodott. Can a karomat, a hátamat simogatta, néha az hajamat birizgálta az ujjaival. Hamarabb aludtam el nála, mert az utolsó emlékem, hogy a körme, mintha csiklandozna, a bőrömhöz ér.