2013. január 9., szerda

8. fejezet

Leszel a menyasszonyom?

*Harry szemszöge* február 7.

Hamarabb felkeltem, mint Can. Rendeltem reggelit, mikor megjött óvatosan felkeltettem. Először adtam egy puszit az arca egyik felére, majd a másikra, az orra hegyére, az egyik szemhéjára, majd a másikra. Mikor mocorogni kezdett adtam egyet a szájára, a füle alá és a nyakára. Mikor abbahagytam már ez egyik szemével engem nézett.

-Jó reggelt Édesem. -szóltam hozzá kedvesen.
-Neked is jó reggelt. -mondta mosolyogva. 
-Hogy aludtál?
-Nagyon jól. Hmmm rendeltél reggelit? Mit eszünk? -nézett a fedett tányérokra.
-Előbb zuhanyzunk közösen, mert tegnap kihagytuk. Lehet, hogy emiatt aludtam rosszul és remélem nem szeretnéd, ha ma is miattad lenne így.
-Jó csak adj 5 percet, elmegyek fogat mosok. Can elment gyorsan fogat mosott, összefogta a haját és mire ezekkel végzett már a fürdőszoba ajtóban álltam.
-Inkább csobbanjunk egy kicsit -szóltam és elkezdtem teleengedni a kádat.
-Nem azt mondtad, hogy a kádban kényelmetlen a szex? -mosolygott rám csábítóan.
-Jó hát, ha nagyon szeretnéd zuhanyozhatunk is. -léptem oda hozzá, átkaroltam a derekát, majd a nyakát csókolgattam. Megengedtem a zuhanyt és alá álltunk. Nem bírtam magammal, mindenét simogatni kezdtem és lassan nekidöntöttem a zuhany falának. Az egyik lábát a térdhajlata alatt a csípőmhöz emeltem és lassan mozgatni kezdtem benne magamat. Olyan szinten estünk egymásnak, mintha az utolsó lehetőségünk lett volna  a másikra. Nem mellesleg mindketten élveztük a közös perceket.

-Este folytatás. -jelentettem ki miközben öltöztünk.
-Azt ki kell érdemelni Mr. Styles. -szólt vissza nyersen.
-Kicsim meglátod, hogy este te fogsz könyörögni értem. -mondtam neki szintén kicsit nyers hangon.
-Majd meglátjuk. Mit csináltunk ma? -kérdezte.
-Van egy nagyon kedves barátom itt Londonban, aki ma este tart egy fogadást, ahol megkéri a barátnője kezét és megígértem neki, hogy elmegyünk.
-Jó, de nincs mit felvennem. -szólt Candice aggódó arccal.
-Erről már gondoskodtam, nézz csak bele a dobozba. -mosolyogtam rá.

*Candice szemszöge*

Izgatott voltam, hogy milyen ruha lesz a dobozban. Bár bíztam Harry ízlésében, mégis kíváncsian bontottam fel a dobozt, de nem csalódtam. A benne lévő ruha tökéletes volt és cipő pont illett hozzá.



-De honnan tudtad a méretem?
-Kicsim ismerem minden porcikádat. Hidd el, nem volt nehéz. 
-Harry! -szóltam rá.
-Jó na, megnéztem egy csomó ruhádban a méretet és megbeszéltem az eladóval és ő választotta ki, hogy melyik lesz jó. De a ruha az én érdemem- -mosolygott diadalittasan.
-Köszönöm, tényleg nagyon tetszik, de mikorra kell mennünk? -kérdeztem.
-Csak este 7-re de készülj fel, mert ott lesz a sajtó is. 
-Nagyon örülök, holnap tele lesz velünk az újság, szegények meg ellesznek felejtve.
-Újságról jut eszembe, azok ma is tele vannak velünk. Kb az egész tegnapi napunk fennt van a neten. -Harryvel elolvasgattuk a cikkeket és megnézegettük a képeket reggeli közben. Aminek örültünk, hogy sokkal több pozitív hozzászólást kaptunk, de sajnos a negatívak még durvábbak lettek. Mindezt elfelejtve indultunk neki a napnak. Elmentünk Harrynek venni estére megfelelő ruhát. Igaz először nem akarta, de rávettem a csokornyakkenőre is, mert imádtam rajta. Kivételesen az egyik lesifotós kérésére beálltunk egy közös képre, mert épp jó kedvünk volt. Néhányan útközben kértek pár képet Harrytől és, ami nagyon meglepett volt egy csapat lány, akik olyan 16 év körül lehettek és még velem is akartak képet csinálni. Nagyon jól esett a kedvességük. Nem csak, hogy képet csináltak velem, még sok boldogságot is kívántak nekünk és megjegyezték, hogy milyen aranyosak vagyunk. Harry bekövette őket Twitteren, amiért ilyen jó fejek voltak és ki is tett velük egy közös képet mellé. Mondanom sem kell a lányok totál boldogok voltak tőle. Még az este előtt elmentünk egy masszázsra és vettünk egy forró teli kádas fürdőt. Hívtunk egy kocsit és elindultunk a meglepi leánykérésre. A fogadás London belvárosában volt egy több száz négyzetméteres bálteremben. A terem bejárata előtt vörös szőnyegen érkeztek a vendégek. Mint kiderült Matt, aki a fogadást rendezte, az egyik leghíresebb lemezkiadó igazgatója, ezért volt jelen a sajtó is. Mivel Harryvel hivatalosan is együtt érkeztünk, szinte megtámadtak minket a fotósok és a riporterek. Csináltak rólunk egy csomó közös képet és interjút is próbáltak.

-Harry, mióta vagytok együtt?
-Harry beszélne az új kapcsolatáról? -sorra jöttek a kérdések.
-Nemsokára mindent meg fognak tudni, mert adni fogok egy hivatalos interjút az egyik tv adónak. Addig is kérem önöket, hogy tartsák tiszteletben a magánéletem és ne vonják el a figyelmet erről a csodálatos eseményről. -mondta Harry a riportereknek. Csináltak még rólunk pár képet, majd mi is bementünk a terembe. Rengeteg 10 fős asztal volt felcetlizve, hogy ki hova fog ülni a fogadás folyamán. A mi asztalunknál, legnagyobb meglepetésemre Simon Cowell is helyet foglalt és, aminek a legjobban örülök, hogy eljött az összes többi One Direction tag és velük együtt Danielle, Elenaor és Perrie is. Így ültünk tízen az asztalnál. De Niall egyedül jött.

-Niall, mi van Vickyvel? -fordultam hozzá.
-Ő úgy 2 órája visszament New Yorkba, de alakul a dolog. Sajnos egy pár fotós ma megtalált minket is. Remélem nem lesz belőle címlap.
.Ohh sajnálom, de nagyon örülök nektek. Annyira édesek vagytok.
-Köszönöm Can, drága vagy. -Hajolt oda hozzám és megölelt, amit egy pár fotós egyből lekapott. Mindegy Niall leült a helyére és szerencsémre Zayn mellém ült a kis névtáblák alapján.
-Szia Can. -ölelt meg egyből, amit a fotósok élveztek. Zayn és én köztem soha semmi nem volt, szimplán imádtuk egymást, mint a testvérek és nem voltak gátlásaink egymással szemben. - Totál szexi vagy ma. Harry már tuti kész van csak nem mondja. -nevetett Zayn. Köszöntem egyesével a többieknek is és leültünk a helyünkre. Harry pont azon az oldalamon ült, ahol a ruhám majdnem a combom tövéig fel volt vágva és emiatt a ruhám egyik fele oldalra hullott, ami miatt teljesen kint volt az egyik lábam. Többször észrevettem, hogy engem néz vagyis a lábam, aztán rám mosolyog.

-Kicsim bámulhatnál kevésbé feltűnően, mert már Zayn és Perrie is észrevette és rajtad nevetnek. -súgtam a fülébe
-Nem hagyom abba, mert élezem a látványt, de az biztos, ha hazaérünk nem sokáig lesz rajtad ez a ruha. -súgta vissza a fülembe, majd adott mögé egy puszit. -Teljesen kirázott tőle a hideg és ezt ő is észrevette. Az alsó ajkába harapott, itt már nem bírtam nevetés nélkül. Kezem Harry combján pihentettem, mikor láttam, hogy azt fényképezik gyorsan elkaptam.

-Amúgy Can, jössz nekem még egy pót nappal, így a szülinapom után majd egy hónappal. -forult hozzám Zayn.
-Tudom és még ebben a hónapban megejtjük a közös napot  megígérem. -öleltem meg.
-Szavadon foglak.
-Nem kell, mert észben tartom. A valentín nap előtti egész nap csak a miénk. -mosolyogtam Zaynre. Ő visszamosolygott és bólintott egyet. A vacsora isteni finom volt. Amint végeztünk rá kb 5 percre Matt felállt, hogy szeretne szólni pár szót.

-Köszönöm, hogy mind elfogadtátok a meghívásom erre az eseményre. Hálás vagyok, hogy itt vagytok velünk és támogattok, minket ezen a napon. Mivel a szerelmem, Kate még nem tudja, hogy milyen alkalomból is gyűltünk össze, így nem húznám tovább az időt. Kate, Drágám, tudod, hogy nem vagyok a szavak embere, emiatt hosszú beszéddel nem is készültem, de szeretném, ha tudnád, hogy a világom téged szeretlek a legjobban. Csupán egy kérdésem lenne. -letérdelt elé és elővett a gyűrűs dobozkát. Láttam Kate arcán, hogy már ért mindent és, hogy mennyire boldog. - Hozzám jönnél feleségül? -hangzott el a kérdés. Kate várt egy pillanatot és a "közönség felé tekintett".
-Ti tudtatok erről igaz? -kérdezte könnyek között. -Az emberek igeneket kiabáltak és, hogy mondjon már igent. Mikor Kate kimondta az igent a közönség egyből tapsolni és tombolni kezdett. Aranyosak voltak nagyon és mindenki örült a újdonsült jegyespár boldogságának. Még úgy 1 órát maradtunk, a fiúk tettek pár tiszteletkört és mind gratuláltunk az eljegyzéshez. Mivel a fiúk és a barátnőik ugyan abba szállodába szálltak meg, mint mi, így együtt tértünk vissza a hotelbe.

*Harry szemszöge*


Alig vártam, hogy visszaérjünk a szállodába. A srácoktól elköszöntünk és megbeszéltük, hogy holnap reggel együtt reggelizünk. Ahogy bezártam magunk mögött az ajtót nekiestem Candicnek.

-Ne már Harry, ha baja lesz a ruhámnak kinyírlak. -nevetve mondta ki két csók között. Kicsit lassítottam a tempón és szép lassan levettem róla a ruhát, de rögtön utána már nem fogtam vissza magam. A fogadás olyan volt, mintha egy örökkévalóságig tartana és most, hogy Can végre a karjaim közt volt az maga a boldogság. Szinte faltam az ajkit és ő is pont így tett az enyéimmel. A bőröm, mintha izzott volna azon a helyen, ahol hozzámért és bíztam benne, hogy ő is így érez, ha én hozzáérek. Az ajkaimmal a teste minden egyes porcikájának bebizonyítottam, hogy mennyire kívánom. Imádtam néha felnézni az arcára és látni, hogy mosolyog, akárhányszor csak együtt vagyunk. Nem voltam vele romantikus, de durva sem. Sokkal inkább vad és szenvedélyes volt a mostani együttlétünk. Tudtam, hogy én voltam neki az első és, hogy nincs tapasztalata rajtam kívül mégis tudtam, hogy ő is azt érzi, amit én, hogy minket egymásnak teremtettek. A testünk pont úgy összeillet, mint a csillagok és a hold a sötét égbolton. Can az ölemben ült, én az ágytámlának dőltem, de mellkasunk teljesen összeért. Ahányszor megemelkedett rajtam mellei szorosan súrolták a mellkasomat. Ujjat a nyakamon és a hajamban pihentette míg én szorosan átöleltem a derekát, amivel még közelebb húztam magamhoz. Hiányzott az érintése, még ha reggel is váltunk el utoljára. Ez az éjszaka volt a legszenvedélyesebb, amit eddig együtt töltöttünk. Candice fáradtam dőlt mellém az ágyon. Én is lehúzódtam hozzá és kivételesen én pihentettem az arcomat az ő mellkasán, puha bőrétől csak az ágy takarója választott el. Hallottam, ahogy vert a szíve, de nem akárhogy. Szinte dübörgött a bőre alatt, mintha mellkasa egy zárt szoba ajtaja lenne és arra várna, hogy kiengedjék onnan. Az én szívem is hasonlóan vert, szinte éreztem, még a kezem sem kellett odaszorítanom. A fülemben dobogott és csak lassan csillapodott. Can a karomat, a hátamat simogatta, néha az hajamat birizgálta az ujjaival. Hamarabb aludtam el nála, mert az utolsó emlékem, hogy a körme, mintha csiklandozna, a bőrömhöz ér.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése