Reggel korán keltünk, hiszen Candice ma utazott vissza New Yorkba, nekem pedig már holnap indul az idei turné próbafolyamata. Összeszedtük magunkat és gyorsan megreggelizünk. Kicsit rossz volt a kedvünk, hogy tudtuk, hogy 1 hétig nem találkozunk, de próbáltunk minden együtt töltött percet kihasználni az indulásig. Közben szerveztem egy kis meglepetést Candicnek. Rendeltem egy gitárt is, hogy majd tanulok egy pár dolgot Nialltől. Már pont be akartam szólni az üzletbe, hogy érte megyek, mikor szólt egy személyzetis, hogy megérkezett a szállodába. Örültem neki, legalább ezzel sem kellett az időt húznom. Segítettem Candicnek kivinni a dolgait a reptérre. Elintéztük a kötelező dolgokat és ideje volt elbúcsúzni.
-Rendben, akkor hívtak, amint New Yorkban vagyok. -mondta és szorosan átölelt.
-Kicsim lenne neked egy meglepetésem. Szóval nem véletlen rendeltem gitárt és Niall sem véletlen jött múltkor, mikor a fiúk nem. Tanulgattam vele egy kicsit és szeretném megmutatni mire jutottam. -mosolyogtam rá. Candice értetlen nézett. -Gyere üljünk le ide. -fogtam meg a kezét és húztam magam után. Mivel az emberek már észrevettek minket, így mindenki miket bámult és persze a fotósok is megint megtaláltak, de most egyáltalán nem zavart, hogy mindenki hallani fog minket. Candice leült mellém és felém fordult, én elővettem a gitáromat és próbáltam nem elrontani és belekezdtem a dalba.
Láttam Candicen, hogy nagyon tetszik neki. Folyton mosolygott és a dal közepén elkezdett sírni is. Normál esetben a szívem megszakadna, ha sírni látnám, de tudtam, hogy most boldog és így mutatja ki. Mikor abbahagytam a dalt pár másodpercet némán ült, majd mikor felfogta a dolgot hirtelen a nyakamba ugrott.
-Köszönöm. -suttogta a fülembe.
-Szeretlek. -mondtam neki és adtam egy puszit a füle alá. Elengedtük egymást közben megsimogattam az arcát és letöröltem a könnycseppeket róla. Az emberek tapsoltak és olyanokat mondtak, hogy de édesek, meg, hogy milyen szerencsés ez a lány. Közben volt, aki végig videózott minket és a fotósok sem ültek tétlenül, de most tényleg nem zavart, bíztam is benne, hogy minél hamarabb kikerülnek a félvételek és a képek, hogy a rajongók is lássák, hogy mennyire szeretem ezt a lányt és, hogy felfogják, hogy fáj, ha bántják.
-Ideje mennem. -mondta Candice és közben megfogta a kezem.
-Hosszú lesz ez az egy hét, de hívj, amint haza értél.
-Hívlak, nyugi. -Szorosan átöleltük egymást és még egyszer megcsókoltam, hosszan. -Szeretlek. -mondta és még egyszer átölelt.
-Én is téged Szerelmem. -Candice elindult, de még egyszer visszafordult és visszaintegetett. Én csak néztem utána és mosolyogtam rá. Nem baj, gondoltam, egy hét és újra láthatom.
*Candice szemszöge*
Elaludtam a gépen pár órára, így hamarabb eltelt a repülőút, mint általában. Mikor New Yorkba értem Brian, a testőröm, már várt rám. Kellemesen csalódtam, mert totál kedves és humoros volt, egy percet sem unatkoztam vele hazáig. Mikor hazaértem apuék még nem voltak otthon, lepakoltam a cuccaimat és Harryt hívtam.
-Szia Kicsim. Haza értél? -szólt bele.
-Igen már otthon vagyok, pont most értem haza és egyből hívtalak
-Ott most még délután van nem? -kérdezte.
-Igen még csak 6 óra van, de te lassan mehetsz aludni. -nevettem a telefonba.
-Ha tudok egyáltalán nélküled. Milyen Brian?
-Nagyon jó fej, egyből megkedveltem, így nem lesz nyomasztó, hogy folyton a sarkamban lesz.
-Jobb ez így, majd meglátod. Ja és anyuék meg a fiúk puszilnak, Zayn pedig különösen.
-Majd felhívom holnap. Na jó megyek, mert még millió dolgom van.
-Oké Kicsim, már most hiányzol.
-Aww, te is nekem, szeretlek! -mondtam.
-Én is téged Bébi. -és letette a telefont. Míg apuék nem értek haza, kipakoltam és elolvasgattam a cikkeket rólam és Harryről. A fogadásról találtam képet rólam és Niallről és persze Zaynnel 2x annyit. Harryről találtam olyat, ahol a combját fogom és ahol a fülembe súg valamit, meg egy csomó bevonulós képet. Persze a szerenádos akciójával is tele volt a net. Volt egy csomó kép és még annyi teljes felvétel. Annyira jó volt visszanézni őket, mintha újra átéltem volna. Mivel holnap elköltözünk a mostani lakásunkból elcsomagoltam mindent, ami még elől volt és csak a legfontosabb dolgokat hagytam elől. Apuék hamar megjöttek és Drew is korán hazajött. Megvacsoráztunk és felkészültünk a holnapi menetre.
Február 9.
Reggel gyorsan mindenki összeszedte magát, a cuccainkat elvitték az új lakásba, mi meg menünk utána. Már nagyon kíváncsi voltam, hiszen már minden teljesen kész volt az új Penthouse lakásunkban.
Kellemes meglepetés volt. A lakás egyszerűen gyönyörű volt és szobámat, valamint a saját fürdőszobámat szintén imádtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése