13. fejezet

Egy nap Zayn

Február 13.

Reggel mikor felkeltem egyedül voltam a szobában. Gyorsan fogat mostam és kimentem a nappaliba. Megláttam Zayn és Perriet és egyből Zayn nyakába ugrottam. 

-Én is örülök neked, Kicsim. -szólt utánam Harry mikor elrohantam mellette, hogy Zaynre vessem magam.

-Harry ne fáradj, engem jobban szeretnek a csajok. -viccelődött Zayn. Ránéztem az órára és még csak reggel fél 9 volt. 

-Srácok, kész a reggeli. -szólt anyu és egyből mindenki az asztalhoz sereglett. Nagyon éhes voltam így rávetettem magam minden ehetőre, de még így sem tudtam lekörözni Niallt. Hihetetlen ez a srác, hogy tud ennyit ennyi?

-Niall, drágám, ha még éhes vagy szívesen csinálok neked valamit. -mondta neki anyu mosolyogva.
-Uhh Elena azt megköszönném, még olyan éhes vagyok. -na róla ennyit. Hagytuk őt még enni Vicky pedig türelmesen várta. ÉN elvonultam, kisminkeltem magam, kiegyenesítettem a hajam és magamra kaptam egy csini szettet.

Amíg én Zaynel és Briannel töltöttem a napot addig Harry Perriet szórakoztatta. Még venni akartam Harrynek valami kézzel fogható ajándékot is az eddig kitalált mellé, így Zaynnel elmentünk egy kicsit shoppingolni. Ő is venni akart Perrie-nem pár dolgot, szóval még egyértelműbb volt, hogy hova megyünk. A plázába menet pár rajongó itt ott megállított minket. Volt, aki meg is kérdezte, hogy én, hogy vagyok és ez nagyon jól esett. Brian egész végig úgy védett minket, hogy szinte már vicces volt.

-Lazíts haver, nem fognak minket kinyírni. -mondta Zayn és Brian is csak elmosolyodott rajta. -És mit kap Harry?
-Jártak különleges táncórákra és kap egy kis bemutatót.
-Miből áll a különleges táncóra? -kérdezte Zayn, mintha nem tudná mire gondolok.
-Rúdtánc. Nem hagyhattam ki.
-Örülni fog neki, ebben biztos vagyok. -nevetett.
-Az lenne a baj, ha nem örülni, nevettem én is. -És Perrie?
-Huhh vettem már neki egy képes albumot, amit kidekoráltam és csini fehérneműt, de még akarok valami plüsst, virágot, meg csokit.
-Uhh valami cuki plüsst szerintem én is beszerzek. -mondtam. Zaynnel egész délután olyanok voltunk, mint a bolondok. Ha nem tudná az egész világ, hogy a haverjával járok, biztos, hogy összehoznának minket az újságok. A vásárlás után elmentünk a legközelebbi kávézóba egy kicsit lazítani. Út közben Zayn hirtelen a hátamra ugrott.

-Zayn, ne már, nem vagyok olyan erős, mint amilyennek mutatom magam. -lemászott a hátamról és végig rajtam röhögött.

-Puhány vagy. -állapította meg.

-Az vagyok, bevallom. -mondtam nevetve. 

A kávázóban a kis italunk mellett sikerült az egész süti pultot is végigkóstolnunk.

 

-Na jó tele vagyok. Az utóbbi fél órában legalább 5 kilót híztam. -állapította meg Zayn a hasát simogatva.

-Neked mindegy, de én? Holnap még táncolnom is kell.

-Jó lesz az, majd kikérdezem Hazzat, hogy élvezte-e. -még egy kicsit pihentünk a sok süti után és tovább indultunk. Mivel a plázában már mindent sikeresen beszereztünk holnapra, így már csak magunkra koncentráltunk. Zayn egy üzletben még sikeresen rádumált egy fehérnemű szettre és meg volt róla győződve, hogy Harry is odalesz érte, így nem kellet sokat győzködnie.

Kora este értünk haza Zaynnel, Harry és Perrie épp valami idióta filmet nézett a nappaliban.

-Megjöttünk. -kiabáltam be a nappaliba.

-Már unatkoztunk nélkületek. -mondta Harry.

-Mi nem mondhatjuk el ugyan ezt, de azért hiányoztatok. -lépett Zayn Perrie mellé és megcsókolta. Maradtak még egy kicsit, majd Zayn beszélt Niallel telefonon, akivel megbeszélte, hogy indulnak is vissza hotelbe.

-Niall Vickyvel van? -kérdeztem egyből.

-Igen, kb utánatok 5 perccel el is mentek. -mondta Harry mosolyogva. Végül Perrie és Zayn is elment és végre kettesben maradtam a kis göndörkémmel.

-Hmm, nagyon sok napot kell bepótolnunk. -mondtam viccesen.

-Talán el is kezdhetnénk. -közölte Harry és egyből letámadta a nyakam. Meg se várta, hogy eljussunk a szobáig. Egyből a kanapénak döntött a nappaliban. Még szerencse, hogy tudtuk, hogy a többiek csak késő este jönnek haza.

Szenvedélyesen csókolt és óvatosan szabadult meg a ruháimtól. A vékony anyagdarab, ami a mellemet fedte elválasztott Harry forró érintésétől. Először a felsőmön keresztül simogatott, de hamar rájött, hogy nem akar ruhát látni rajtam.

*Harry szemszöge*

Minden nap, amit külön töltöttünk az kínszenvedés volt. Szívem szerint inden percem éreztem volna, minden porcikáját egyszerre, de ezt a távolság nem engedte. Most végre itt volt a karjaimban és örömmel töltött el a tudat, hogy a következő pár napban mindig velem lehet.  Már mindketten vágytunk a másikra, az orgazmus végigszáguldott a testünkön. Az öröm, amit egymásnak nyújtottunk felülmúlhatatlan volt.

-Haaaaarry! -kiáltott fel Can mikor a csúcsra juttattam.
-Én is.... most. Ahhhhh..... Kicsim ez nagyon jó volt. Hiányoltál. -mosolyogtam már és nyomtam egy puszit a homlokára.
-Te is nekem. -mondta kedvesen és kisimította a hajam az arcomból. -Anyuék mindjárt itt vannak öltözzünk fel.