1. fejezet

Az első találkozás

*Candice (18) szemszöge* - New York - December 29.

Izgultam az este miatt. Végülis nem minden nap lesz az embert egy világhírű fiúbanda idegenvezetője egy egész hétig. Apukám egy New York-i tinimagazin vezető szerkesztője és mivel tudta, hogy szeretem a fiúkat így kicsit intézkedett az érdekemben. Nem mondhatnám, hogy oda meg vissza voltam értük, inkább csak elhallgattam a zenéjüket, de ha már van egy ilyen hétre lehetősége az embernek, akkor nyilván nem fogja elszalasztani. Gondoltam nem öltözök ki nagyon, így csak a bőrhatású csőnadrágot egy fekete-piros kockás inget és egy fekete tűsarkút vettem fel. Kicsit kisminkeltem magam és behullámosítottam hosszú fekete hajamat. A magazin külön autót és sofőrt biztosított nekünk erre a hétre. Mire elkészültem már a ház előtt várt rám, hogy elinduljunk a szerkesztőségbe, ahol a fiúkkal találkozni fogok.

Mikor megérkeztünk az autóval a helyszínre már nagyon izgultam, kíváncsi voltam, hogy hogy fog eltelni a hét. Reméltem, hogy a srácok életben is olyan jó fejek, mint a kamerák előtt. De bevallom nem csalódtam bennük. Mikor beléptem az irodába rögtön odajöttek hozzám, bemutatkoztak és puszit is adtak. Harry először nagyon megnézett.

De ő volt a legközvetlenebb , rögtön megölelt és mikor bemutatkozott megvillantotta gyönyörű mosolyát.
A vezetőségtől megkaptam a programlistát. Gyorsan végigfutottam a szememmel és láttam, hogy nagyon jó dolgokat fogunk a kötelező megjelenéseken kívül csinálni.

Az első program egy közös vacsora volt egy közeli, elegáns hotelben, ahol a fiúkkal megszálltunk. Az étteremben egy gyönyörűen feldíszített kör asztalt kaptunk. A tányérokon kis névtáblák voltak, meg volt jelölve, hogy ki hova üljön az asztalnál. Én Harry és Zayn közé ültem, aminek bevallom nagyon örültem, mert Harry az első pillanatban elvarázsolt a modorával. A menü nagyon finom volt, bár Liam valami buta kanálfóbia miatt nem merte megenni a levest. Életemben nem hallottam még, hogy valaki félne a kanalaktól, de ő nem volt velük nagy barátságban. Bevallom kicsit kinevettem, de szerencsére csak Harry vette észre, hogy elfojtottam egy mosolyt. A vacsora végén koccintottunk pezsgővel és elmentünk a szobáinkba kicsomagolni a bőröndünket. Bevallom imádok öltözködni és erre az egy hétre annyi ruhát hoztam, amennyi másnak egy egész hónapra elég lenne. Szépen bepakoltam őket a szekrénybe és elindultam, hogy lezuhanyozzak, de valaki kopogott.

Kinyitottam az ajtót és Harry meg Louis állt előttem.
-Csak szólni akartunk, hogy filmezünk egy nagyot a mi szobánkban és, ha van kedved nyugodtan gyere át.-mondta Harry.
-Rendben srácok, nagyon szívesen, de még lezuhanyzom előtte, ha nem baj.- mosolyogtam vissza Harryre.
-Oké, megvárunk.- mondta Louis.
-Sietek!- válaszoltam gyorsan és elmentem lezuhanyozni.

Elmentem és kb 15 perc alatt lezuhanyoztam, majd újra kisminkeltem magam, felvettem egy rövid pizsama nacit és egy fehér pólót. Bezártam a szobám ajtaját és bekopogtam Harryén.
Niall nyitott ajtót és rögtön betessékelt. A fiúk kitettek magukért. Rendeltek a csomó nasit és üditőt az étterem bárjából. A következő pillanatban Harry alsógatyában ült be közénk, hogy kezdjük el a filmet.

-Harry vegyél már fel valamit, vendégünk van!!- szólt rá Louis.- Ne haragudj, mi is alig bírunk vele. -szólt oda hozzám Liam.
-Ugyan, semmi baj, ha neki így kényelmes nekem mindegy. - válaszoltam Liamnek, mire Harry elvigyorodott.
-Na tessék, ha őt nem zavarja engem sem.- válaszolta Harry. Már épp elindult, hogy felvegyen valamit, de a válaszomra meggondolta magát és leült mellém a kanapén.

Elkezdtünk nézni valami istentelenül rossz horrorflmet. Bár a fiúk mellet még ez is vicces volt. Nem lehetett lelőni őket. Egyfolytában poénkodtak, nem csak a filmen, hanem egymáson is. mellesleg élvezték, hogy értem a poénjaikat és jókat nevetek rajtuk. De, ahogy telt az idő kezdtem elálmosodni. Zayn, Niall és Liam is már elmentek a saját szobájukba. Harryvel és Louisszal maradtam.

-Candice, mi lesz a holnapi program?- kérdezte Louis.
-Uhh fejből nem tudom, de ha átjöttök meg tudom nézni, hogy mire készüljetek.
-Na az jó lenne. -szólt hozzám Harry.

Átmentünk és megnéztük a listát.
-9-kor reggeli, majd délben dedikálás és délután pedig csinálnak rólatok pár képet a magazinnak,-mondtam.
-Nem is lesz olyan vészes nap. -mondta Harry mosolyogva.
-Igen szerencsére, de mi megyünk is, hagyunk aludni.- szólt Louis.
-Jólvan srácok, szép álmokat.- mondtam, majd adtam nekik egy-egy puszit és becsuktam az ajtót.

Már álmos voltam, de előbb elmentem lemosni a sminkem. Már épp befejeztem, mikor valaki kopogott az ajtón. Kinyitottam és Harry állt az ajtó előtt.

-Bocsi, megint én vagyok, nincs véletlen sebtapaszod, mert elvágtam az ujjam.
-De, gyere be, megkeresem.- Előszedtem egy kis fertőtlenítőt is a biztonság kedvéért, mikor bekentem vele az ujját kicsit felszisszent, de jól tűrte. Rátettem a sebtapaszt és elpakoltam az elsősegély dobozt.
-Kész is vagy.- mosolyogtam rá.
-Köszönöm, életmentő vagy.- Rám nézett és villantott egy pimasz mosolyt.
-Ugyan Harry, egy kis vágásba még senki nem halt bele. - láttam rajta, hogy tetszett neki, hogy így visszaszóltam.

Elköszönt és vissza is ment a saját szobájába. Kaptam egy sms-t, nem ismertem a számot, de elolvastam.
~Köszönöm még egyszer. Aludj jól. Harry. :)
~Honnan tudod a számom? - írtam neki vissza.
~A szerkesztőségben kaptuk meg. :)
~Rendben. Neked is jó éjt. - válaszoltam majd elmentem aludni.