Jelek
*Candice szemszöge* December 30.
Másnap reggel fél 8-kor keltem, hogy kényelmesen eltudjak készülődni. Gyorsan lezuhanyoztam, kisminkeltem magam, megcsináltam a hajam és felkaptam egy köntöst, hogy megnézzem a fiúk felkeltek-e már. Még szerencse, hogy megnéztem őket, mert sem Harry sem pedig Niall nem voltak még ébren, és már csak 1 óránk volt a reggeliig. A fiúk igaz kómásan, de kimásztak az ágyból és tették a dolgukat.Én visszamentem szobámba, megnéztem az emaljeimet, majd elmentem kiválasztani, hogy mit vegyek fel. Egy farmer, egy fekete top, egy blézer és egy szegecses bakancs mellett döntöttem. Miután felöltöztem, gyorsan felhívtam a barátnőimet, hogy egyeztessünk, hogy mikor találkozzunk, de valahogy nem jött össze most sem.
-Mindegy Sophie, legközelebb összehozzuk, de majd küldj át pár képet, mert kíváncsi vagyok.
-Rendben Can, küldök majd egy párat, puszi.
-Puszillak - ezzel letettem a telefont. Sophie is nagyon elfoglalt volt az utóbbi időben, mert a modell karrierje egyre inkább kezdett sínen lenni, aminek nagyon örültem.
Gyorsan bepakoltam a dolgaimat a táskámba és bezártam a szobám ajtaját. Mikor megfordultam nagyon megijedtem, Harry állt mögöttem.
-Megijesztettél.
-Igen, észrevettem. Ne haragudj. -majd egy mosollyal megnyugtatott.
-Már jöttök is reggelizni?- kérdeztem.
-A srácok már lementek, csak mi maradtunk.
-Jól van akkor menjünk mi is utánuk, mert ma még lesz bőven dolgotok. - majd elindultam a lift felé. Harry mögöttem jött. Éreztem, hogy engem néz, nem tudom megmagyarázni, de biztos voltam benne. Beszálltunk a liftbe és ő kezdett bele a beszélgetésbe..
-Nagyon csinos vagy ma, Candice! - közben meggyőzően rám mosolygott.
-Köszönöm te is nagyon elegáns vagy, Harry. -ami igaz is volt, szinte összeöltöztünk. Rajta is farmer volt, egy fehér póló egy szintén fekete öltönnyel, valamint egy fehér converse tornacipő.
Mire az étterembe értünk a többiek már hozzáláttak a reggelijükhöz. Harry nagyon udvarias módon kihúzta nekem a széket, megvárta míg leültem és ő is leült mellém.
-Jó étvágyat mindenkinek. -szóltam a többiekhez, mire ők is szintén ezt kívánták nekem.
Mikor befejeztük a reggelit, elindultunk az autóhoz, ami már a szálloda előtt várt ránk, rengeteg paparazzo kíséretében. Gyorsan beszálltunk az autóba és elindultunk a dedikálás helyszínére, ami egy hangulatos lemezbolt volt a Times Square -től kb 5 perce. Míg mentünk a helyszínre én zenét hallgattam az autóban.
-Valami gond van? - hajolt felém Harry a szemközti ülésről.
-Dehogy, nincs semmi, csak kicsit keveset aludtam.- Harry nem válaszolt csak visszamosolygott.
-Megjöttünk. -szólt Niall
Kimásztunk az autóból. Megláttuk a rengeteg paparazzót és a rajongókat. Mikor észrevették, hogy megjöttek a fiúk, a lányok torkuk szakadtából elkezdtek kiabálni. Ők integettek párat és bementünk a lemezboltba. Még csak 11 óra volt, de kint már méteres sorok álltak, pedig a dedikálás csak délben kezdődött. Mi bent ültünk az irodában, de a rajongók sikítása teljesen kivehető volt. Kicsit frusztrált a helyzet így megint elkezdtem zenét hallgatni. Épp egy Bruno Mars számot hallgattam, mikor Harry odajött hozzám.
-Hallgathatom én is?- kérdezte.
-Igen, tessék. - nyújtottam oda neki a fél fülhallgatómat. Mivel a fülhallgatók nem méteres hosszúak, így nagyon közel ült hozzám a kanapén. Megéreztem az illatát és mélyen beszívtam, nagyon jó illata volt. Szerintem észre is vette, mert mikor ránéztem ő csak mosolygott, mire én teljesen elpirultam. Látszott , hogy élvezi a helyzetet, mert szája még inkább mosolyra húzódott. Kivette a kezemből a telefont és egy másik dalra kapcsolt, majd fejét a kanapénak döntötte, de szinte a vállamat súrolta az arca. Azt hiszem kicsit elaludtam mellette, mert mikor a zenelejátszó egy másik, gyors számra kapcsolt hirtelen összerezzentem mellette. Nem figyeltem a reakcióját, de láttam, ahogy a srácok összesúgnak az iroda másik végében miközben minket néztek.
Szólt a tulajdonos, hogy idő van és üljenek ki az üzletbe a helyükre. A dedikálás 3 órán át tartott, de a srácok végig jókedvvel fogadták a rajongókat. A lányok rengeteg ajándékot hoztak, alig bírtuk őket bepréselni a csomagtartóba. Elindultunk a szerkesztőségbe, ahol pár szerencsés rajongó külön is találkozhatott a srácokkal egy fél óra erejéig. A magazin közben képeket csinált és kérdezgetett a lányoktól, akik lelkesen válaszoltak a kérdésekre. Később a fiúkkal is csináltak külön egy interjút, majd a magazin fotóstudiójában csináltak róluk pár képet a következő címlaphoz. Hirtelen valaki megrántott hátulról, hogy álljak be a fiúkhoz egy kép erejéig. Harry állt mellettem a képen és átkarolta a derekam. Magamnak is nehezen vallom be, de jólesően kirázott a hideg, ahogy hozzámért. Csináltuk pár képet és gyorsan arrébb is álltam, mert kicsit zavarban voltam az ilyen dolgoktól. Ahogy kisétáltam, beálltam a fotós mellé, mert a fiúkról csinált még néhány képet, mikor észrevettem, hogy Harry engem néz, a fiúk pedig megint összesúgtak, nem hallottam, hogy mit mondtak, de láttam Harryn, hogy az arca komolyabb lett és odaszólt valamit a srácoknak, majd visszanézett rám, de arca még mindig komolyabb volt, mint egy perccel ezelőtt.
A fotós szólt, hogy köszöni a munkát és ennyi volt mára. A srácok összepakolták a cuccaikat és elmentünk enni. A reggeli óta erre nem volt időnk és már mindenki nagyon éhes volt. Mivel gyors kajára vágytunk így betértünk az első KFC-be. Nem is kell mondanom, hogy gyorsan eltűnt minden az asztalról.
-Srácok én nagyon ennék egy fagyit, ki tart velem? - mindenki rázta a fejét, hogy nem kérnek, de én kívántam és szóltam, hogy én eszek vele egyet.
-Gyere meghívlak. - mosolygott rám miközben kacsintott egyet, amitől kicsit zavarba jöttem. Biztos, hogy észrevette, megint. Miután befejeztük a fagyizást elindultunk a szálloda felé, hogy lepakoljuk a sok ajándékot, amit a dedikáláson kaptak és mivel a listán mára már nem volt program nem is hagytuk el a szállodát az este folyamán.
Pont a szobámban öltöztem kényelmesebb ruhába, mikor sms-t kaptam.
~Gyere át dumcsizni. Louis.
~10 perc és ott vagyok :) - küldtem a választ. Felvettem egy cicanacit és egy fekete Jack Daniels-es pólót, amit jelenleg imádtam. Összefogtam a hajam és átmentem a fiúkhoz.
Mikor kopogtam Niall nyitott ajtót. Bementem, mire a srácok Harryt kivéve, akin amúgy látszott, hogy azt se tudja mi van, kifutottak a szobából és kívülről bezárták az ajtót.
-Nem vicces engedjetek ki minket!! - kiabált Harry miközben az ajtón dübögtünk.
-Srácok 5 percetek van, hogy kiengedjetek minket! - kiabáltam.
-Drágám, nem vagy elég félelmetes, ahhoz, hogy ezt a fenyegetést komolyan vegyük. - szólt az ajtón át Niall.
Harryvel ketten maradtunk a szobában. Nem úgy tűnt, hogy kiakarnák nyitni az ajtót.
-Jót hát izé, ha már így jártunk, akkor ne üljünk csendben, mert ez totál kínos.
-Nézzünk meg valami filmet. - javasoltam, de közben kaptam egy sms-t.
~Mi lenne, ha inkább arról beszélgetnétek, hogy most mi is van köztetek. Puszi : Niall.- Harry mögöttem állt és ő is olvasta , hogy milyen üzenetet küldtek a fiúk. Éreztem, ahogy elvörösödött az arcom.
-Végülis igazuk van. -szólt közbe Harry.
-Nem tudom, mire céloztok.- tettem a hülyét Harrynek, de én is éreztem, hogy kicsit átlátszó, amit mondtam.
-Figyelj a napnál is világosabb, hogy tetszel nekem és, ahogy észrevettem én is neked.- nem engedte, hogy reagáljak arra, amit mondott, helyette hirtelen átkarolta a derekamat és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókjába, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tetszett, amit Harry csinált, mégis eltoltam magamtól.
-Ne vedd magadra, csak egy kicsit új nekem ez az egész.
-Nem csak neked új.- olyan biztatóan mosolygott rám, hogy egy pillanat erejéig nem fogtam fel semmit magam körül, csak őt néztem. Gyönyörű zöld szemével a reakciómat kémlelte.
-Nem filmet akartunk nézni?- tértem magamhoz és szakítottam meg a csendet. Ráokéztam az első filmre, ami a szálloda listáján volt. Szerencsémre vagy nem szerencsémre az Igazából szerelmet nyitottam meg. Kicsit irónikus volt, de már mindegy, így szilveszter előtt egy nappal úgyis kapós volt ez a film. Ünnepekkor mindenki tutira megnézi legalább egyszer, amúgy meg ez az egyik kedvenc filmem. Visszamentem a kanapéhoz, amin Harry már jókedvűen elterült. Oda ültem mellé, de ő közelebb húzódott és átkarolt. Így néztük a filmet, kicsit furcsa érzés volt magam mellet érezni, de jólesően volt furcsa érzés. Ahogy telt az idő egyre közelebb húzott magához, simogatta a karomat, puszilgatta a nyakamat. Kirázott tőle a hideg.
-Ha vége a filmek én elmegyek aludni, ha nem baj. - szóltam Harryhez.
-Dehogy, menj csak, ha fáradt vagy. Elkísérjelek?
-Az a legkevesebb, hogy a szobámba találok-e magamtól, mert tudtommal még mindig be vagyunk zárva.
-Felhívom Louist, hogy nyissák ki az ajtót. - Harry a telefonja után nyúlt és kb 10 perccel később nyílt az ajtó. Én egyből felpattantam és elindultam a szobám felé, miközben a fiúk huhogtak és fütyültek utánam. Harry rájuk szólt, hogy fogják be és jött utánam. Bementünk a szobámba, ahogy bezártam magunk mögött az ajtót, ő oda jött hozzám és lágyan megcsókolt. Éreztem az édes lehelletét, ami az ajkamat csiklandozta.
-Elmegyek lezuhanyozni, megvársz?- kérdeztem halkan.
-Persze, menj csak, itt megvárlak.- mire ezt kimondta, már mentem is a fürdőszoba felé. Mikor beálltam a zuhany alá megkönnyebbülést éreztem, ahogy a forró víz elöntötte a testem. Hosszú volt ez a nap és sok minden történt, amit még fel kellett dolgoznom. Lemostam a sminkem, felvettem a pizsimet, ami egy mini sortból és egy fehér pólóból állt. Kimentem Harryhez és teljesen belepirultam mikor láttam, hogy mennyire végigmér a keveset takaró alvóruhámban. Oda jött hozzám megölelt és megcsókolt. Visszacsókoltam, kezdtem élvezni a helyzetet, ami kialakulóban volt köztünk.
-Jól van, akkor én visszamegyek és alszok én is, mert holnap kell az erő a szilveszteri bulihoz.
-Nem alszol velem? - kérdeztem, de mire felfogtam, hogy jesszus, mit kérdeztem, addigra Harry már válaszolt is, hogy szívesen itt maradna velem.
-Persze, maradok, jó lenne, de előbb elmegyek lezuhanyzom és átöltözöm, rendben?- én csak bólogattam válaszként. Harry visszament, én pedig nyitva hagytam az ajtót, hogy majd be tudjon jönni, és befeküdtem az ágyba. Mielőtt visszajött én már el is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése